A világ legrégebbi festett üvegablakai közé tartozhat az angliai canterbury-i katedrális néhány ablaka; szakemberek szerint az 1100-as évek közepéről származhatnak.
Ezek az ablakok a Jézus családfájának alakjait ábrázoló sorozatba tartoznak. A székesegyház egyik bejárata felett húzódó üvegablakokról évszázadokon át úgy gondolták, hogy a késő 12. században és a korai 13. században készültek – írja a BBC hírportálja.
Madeline Caviness művészettörténész azonban az 1980-as években felvetette, hogy egy részük korábbról származhat, mert stílusában különbözik a többitől. Ezt az elméletet most megerősítették a University College London (UCL) kutatói, akik egy általuk kifejlesztett műszerrel oldották meg a rejtélyt. A terepen használható és az üveget nem károsító berendezés segítségével a szakemberek meg tudják mondani az ablak kémiai összetételét és korát.
Fotó: Flickr
A tanulmány szerint a sorozat tíz évvel azelőtt készült, hogy 1170-ben a helyszínen meggyilkolták Canterburyi Szent Tamás (Thomas Becket) érseket.
Az új eredmények alapján a kutatók úgy gondolják, hogy a szóban forgó ablakok a korábbi épület kórusában voltak és túlélték a székesegyház egy részét elpusztító 1174-es tűzvészt. A szakemberek szerint az épen maradt paneleket elraktározták és később felhasználták őket az új épülethez. A szakemberek szerint három másik olyan festett üvegablak is van a katedrálisban, amely stílusa alapján korábbról származik, mint eddig gondolták.
A katedrális üvegablakainak megóvásáért felelős Léonie Seliger történelmileg „óriási jelentőségűnek” nevezte a felfedezést. A szakember elmondta, egészen mostanáig úgy vélték, hogy néhány kőfaragványt leszámítva szinte semmi sem maradt, ami az eredeti épület művészeti örökségét őrizné.
Viták hátráltatják Afrika leghíresebb műkincseinek hazatérését
A nigériai vezetők közötti vita veszélybe sodorhatja a gyarmati korszakban elrabolt és jelenleg főként nyugati múzeumokban őrzött benini bronzoknak, Afrika leghíresebb műkincseinek visszaszolgáltatására vonatkozó terveket.
Az összefoglaló néven benini bronzokként emlegetett műkincseket – több ezer fémszobrot és elefántcsont faragványt – 1897-ben vitte magával a nyugat-afrikai Benin királyságból, a mai Nigéria Edo államából a brit hadsereg – idézte fel a BBC News.
