A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén.
A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat és azt, hogy ezek mikénr befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon-
„A hőáramlás és a lemeztektonika nagyon fontos folyamatok a Föld formálódásában. A hátságok láncolata mentén uralkodó hőmérsékletek ismerete alapvető kritérium a bolygó mint hőtermelő megértéséhez és annak megértéséhez, miként különbözik a Föld más bolygóktól és hogyan képes az élet fenntartására” – mondta Stephanie Brown Krein, az MIT föld-, légkör- és bolygókutató karának munkatársa.
A Föld belső hőmérséklete kritikus szerepet játszott a bolygó felszínének alakulásában több százmillió év alatt. Képtelenség azonban közvetlenül mérni a hőmérsékletet több tízezernyi kilométerrel a felszín alatt.
Krein és kollégái egy új algoritmust fejlesztettek, a ReversePetrogent, amellyel képesek visszakövetni az időben egy kőzet kémiai történelmét, azonosítani eredeti összetételét, és meghatározni azt a hőmérsékletet, amelyen eredetileg megolvadt a felszín alatt, a köpenyben.
Fotó: Pixabay
A tudósok a több mint 70 ezer kilométer hosszan húzódó víz alatti vulkánrendszer mentén több évtized alatt gyűjtött több mint 13 500 kőzetmintára alkalmazták az új algoritmust. Az óceáni hátságok azok a régiók, ahol a tektonikai lemezek eltávolodnak egymástól a Föld köpenyéből kilökődő anyag ereje hatására. Ezt a folyamatot a felszín alatti hőmérséklet tartja mozgásban.
„Ezeknek a dinamikáknak a megértése segíthet annak meghatározásában, hogyan alakultak ki és változtak a kontinensek a Földön és mikor kezdődött a szubdukció (amikor az egyik lemez a másik alá bukik) és a lemeztektonika. Ezek mind kritikus jelentőségűek az összetett élet számára” – mondta Krein.
Az aszály miatt drámaian alacsony a Nagy-sóstó vízszintje
A rendkívüli szárazság miatt riasztóan alacsony lett a Utah állambeli Nagy-sóstó déli részén a vízszint. A mérések kezdete, 1847 óta a mostani a legalacsonyabb vízállás.
A sekély vizű Nagy-sóstó az Egyesült Államok nyugati részén, a Wasatch-hegységtől nyugatra, Salt Lake City közelében fekszik.
Az amerikai földtani intézet közölte, hogy a vízszint 2,5 centivel az eddigi, 1963-as rekord alá süllyedt. A szakértők szerint azonnali beavatkozásra van szükség a csökkenés megállítására.
