Létezik gömböc és barázdás, redős és bütykös, karcsú és maggyűjtő, fáraó és tolvaj, valamint csőrös, gyepi és betyár. Illetve léteznek még több más néven illetett hangyák is. Hazai ökológusok a közelmúltban úgy döntöttek, hogy rendet teremtenek a hangyanevek kusza világában.
Hihetetlen, de az összes szárazföldi állati biomassza huszonöt-harminc százaléka hangya. Ez az elképesztő mennyiség különösen annak fényében érdekes, hogy az állati biomasszán belül az emlősök, a madarak, a hüllők, a kétéltűek együttesen alig tíz százalékot tesznek ki. A hangyák nemcsak a természetben és lakásainkban, a szólásokban és közmondásokban is gyakran megjelennek. „Annyi, mint a hangya” – azaz sokan vannak, „mintha hangyák futkosnának rajta” – azaz bizsergést, zsibbadást érez, „hangyás” – pejoratív kifejezés, „elindult a vezérhangya” – ha valaki rápörög egy gondolatra, ötletre, és az nem hagyja nyugodni. Régóta a szorgalom – hangyaszorgalmú – egyfajta jelképeinek számítanak. Még a mesékben is megjelennek, ilyen a népszerű A tücsök és a hangya.
Kiemelkedő ökológiai jelentőségük és közismertségük ellenére a hangyák magyar nevezéktana korántsem kiforrott, a legtöbb hazai fajnak nem volt egyedi és következetes megjelölése. A magyar elnevezések általában kevés fajra szorítkoztak, miközben számos esetben ugyanazt a fajt több különböző néven is ismertek. (A legtöbb nevű, névváltozatú hangyafajnak a vérvörös rablóhangya bizonyult, amely esetében tizenkét eltérő névalakot találtak.) Emiatt új nevezéktani koncepcióra volt szükség. Ezért született meg A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei című anyag. (A munka egyik mozgatója az ország vezérhangyásza, Csősz Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatója volt. A szakember több mint hatvan új hangyafajt írt le pályafutása során.)
A közelmúltban nyilvánosságra hozott névjegyzék első része a Magyarországon előforduló 126 hangyafaj tudományos és magyar neveit tartalmazza. A második részben az itthon nem előforduló, de magyar nevet is kapó 238 faj szerepel. A harmadik részben néhány kiemelkedő jelentőségű fosszilis faj kapott helyet. A hangyanévadóknak a magyar nevek kiválasztásakor fontos szempont volt az egyszerűség, ugyanakkor a tudományos névadás szabályait is figyelembe vették. Ha pedig olyan fajt regisztráltak, amelyiknek még nem volt általánosan elfogadott magyar neve, akkor adtak neki.
