A világ 11 szervezetének 15 kutatója által írt tanulmányt egy Marseille-ben és Hajkouban, a kínai Hajnan tartomány fővárosában párhuzamosan tartott sajtótájékoztatón mutatták be.
A siker kínai és nemzetközi kutatóknak, állatvédelmi közösségeknek, a kínai központi és helyi hatóságok által a gibbon viselkedésökológiájának megismerésére tett erőfeszítéseknek köszönhető – véli Susan Cheyne, a Természetvédelmi Világszövetség kis termetű majmokkal foglalkozó szakértője, a fajok túlélését segítő bizottság (Species Survival Commission – SSC) munkatársa.
A Hajnan óriáspandájának is nevezett hajnani gibbon (Nomascus hainanus), a világ legritkább főemlőse jelenleg egyetlen vadvédelmi területen, a Hajnani Trópusi Esőerdő Nemzeti Parkban található Bavangling Rezervátumban él.
Márciusban az állatokat monitorozó kutatócsoport észrevette, hogy a hajnani gibbonok két csoportjában is utód született, egyikük hét, másik hat hónapos – mondta Huan Csing-cseng, Hajnan tartomány erdészeti minisztere.
A kismajmok egészsége kiváló, megfelelően növekednek. A hajnani gibbonok populációja öt csoportra, összesen 35 egyedre növekedett.
– A hajnani gibbon nagyon fontos példája annak, hogyan érhetünk el sikereket még akkor is, ha egy fajnak már nagyon alacsony az egyedszáma – mondta Russell Mittermeier, az SSC emberszabásúakra specializálódott részlegének vezetője.
– Ennek az esetnek a tapasztalatait alkalmazni kellene a gibbonfélék családjának más veszélyeztetett tagjainál is – tette hozzá.
