A magyarok készítette csatorna, ami a rómaiakon is kifogott
Százhuszonöt éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen, három király jelenlétében a zavartalan al-dunai hajózást lehetővé tevő Vaskapu-csatornát. A munka befejezését 1895-re tervezték, de az egyre késett. Végül 1896. szeptember 27-én a millenniumra való tekintettel sor került az ünnepélyes felavatásra – olvasható az Origó cikkében.
Forrás: ORIGO2021. 09. 28. 11:17
Fotó: ADRIAN DRAGOMIR
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az akadályok leküzdését már a rómaiak megkísérelték
A Vaskapu a Duna alsó szakaszának utolsó, három kilométer hosszú és egyes helyeken 162 méterig keskenyedő szorosa Szerbia és Románia határán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, ahol a folyam 20 métert esik, mire kilép a Román-alföldre.
A Vaskapu a kiálló sziklák és a nagy sodrás, a szélsőségesen váltakozó vízhozama és vízsebessége miatt a szabályozás előtt csak magas vízállás esetén, kanyargós útvonalon, aszályos években mindössze 70-80 napon keresztül volt hajózható.
Az akadályok leküzdését már a rómaiak is megkísérelték: mivel a meder szikláit nem tudták eltávolítani, a 2. század elején hajózócsatornát építettek a jobb partnál, és a fából épült galériáról lóval vontatták kis merülésű hajóikat.
Az Al-Duna idővel elvesztette kereskedelmi jelentőségét, az addig elhanyagolt keleti kapcsolatok csak a napóleoni háborúk utáni gazdasági visszaesés idején kerültek előtérbe.
Széchenyi István gróf 1830-ban Pestről négyevezős csónakon a Fekete-tengerig hajózott le, ám nem tudta meggyőzni a török hatóságokat az akkor határfolyó Dunán tervezett építkezés hasznáról.
Az arany ember című regényt ihlető Ada Kaleh-sziget, amely három faluval együtt a víz alá került Fotó: WIKIMEDIA COMMONS
Kimondták a dunai közlekedés szabadságát
Széchenyi – immár királyi biztosként – Vásárhelyi Pált bízta meg a folyó vizsgálatával, aki megállapította: a zúgók megszüntetésére nem áll rendelkezésre alkalmas technika. Tervei alapján így 1833–1837 közt a Kazán-szorosban két kilométer hosszú, három méter mély hajóút, Orsovától Báziásig pedig 122 kilométeres, Széchenyiről elnevezett, hajók vontatására alkalmas parti út épült, megkerülve a zuhatagokat, ezzel a hajózás a korábbi három hónap helyett évente már öt hónapra lett biztonságos. A
helytartó tanács 1840-ben átfogó szabályozási tervet is készíttetett, ám a munka a magas költségek miatt nem kezdődött meg.
A krími háború (1853–1856) alatt a Habsburg Birodalom megszállta az Al-Dunát, és Gustav Vex hadmérnök elkészítette a Vaskapu-csatorna terveit. A háborút lezáró párizsi béke kimondta a dunai közlekedés szabadságát, így a Vaskapu-szabályozás nemzetközi kérdés lett. 1871-ben a Dunai Gőzhajózási Társaság megbízására az amerikai William Mac Alpin készített szabályozási terveket, ám ezek sem valósultak meg.
A politikai akadályokat 1878-ban a török uralom alól felszabadult balkáni területek sorsát rendező berlini kongresszus elhárította.
Az al-dunai szabályozást az Osztrák–Magyar Monarchiára bízták, amely ennek fejében hajózási illetéket szedhetett, és Szerbia is hozzájárult partjainak igénybevételéhez. A munkálatokat teljes egészében a magyar államkincstár finanszírozta, ez volt a kor legnagyobb állami beruházása. A munkálatok szervezésében Baross Gábor vállalt oroszlánrészt, a „vasminiszter” emléktáblája ma is látható a Duna 1036,3 folyamkilométerénél.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
