Élelmiszert készíthetünk levegőből

A világ számos pontján azért vágják ki az erdőket, hogy a helyükön szóját termesszenek. Napenergia és baktériumok segítségével a levegő szén-dioxidját szerves vegyületté alakítva a szójaföldeknél tízszer hatékonyabban termelhetnénk fehérjét.

2021. 09. 19. 12:24
FRANCE-AGRICULTURE-SOYA-NUTRITION-HEALTH Fotó: FRED SCHEIBER
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miért van szükség új fehérjeforrásra? Mert egyre csökken a hasznosítható földterület nagysága – például ahol szóját termeszthetnének. A fehérjében gazdag szóját széles körben használják állati takarmányként. Az Amazonas környékén egyre több erdőt irtanak ki azért, hogy helyet teremtsenek a szójaföldeknek és a szarvasmarhatelepeknek, károsítva az élővilágot – és tetemes mennyiségű szén-dioxidot kibocsátva a légkörbe. A bioenergia-növények termelése szintén növeli a föld iránti keresletet, fokozza az élőhelyek elvesztését. Ezért minden olyan megoldás, ami csökkenti az ilyen területek iránti igényt, segíti az erdők fennmaradását.

Az egyik lehetséges megoldás, a levegőből előállított élelmiszer ötlete pár évvel ezelőtt merült fel először. Egy finn cég bejelentette, hogy a levegőből kivont szén-dioxid segítségével készít élelmiszert, egy fehér, lisztszerű és -ízű anyagot. A finnek a szerves vegyületek alapanyagául szolgáló szén-dioxidot vízzel, tápanyagokkal, vitaminokkal dúsítják, mindezt megújuló napenergiából származó árammal végzik. Minden ilyen újdonságnál felmerül, hogy valódi megoldás-e ez, vagy csupán másik módja az intenzív szennyezésnek.

A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az Amazonas mentén egy tíz négyzetkilométeres szójaültetvényen előállított fehérjét egy négyzetkilométernyi napelem – és a szükséges egyéb technológiák segítségével – is előállíthatnák. Az így felszabaduló kilenc négyzetkilométernyi területet újraerdősíthetnék. Ideális esetben a különleges élelmiszer-termelést olyan területekre költöztetnék, amelyek nem a bio­lógiai sokféleség gócpontjai. – Ennek jótékony hatása lehetne a környezetre – mondta a Newscientist.org-nak Dorian Leger, a német Max Planck Molekuláris Növényélettani Intézet munkatársa.

Annak köszönhetően, hogy a szükséges technológia – laboratóriumi körülmények között biztosan – rendelkezésre áll, az „étel a levegőből” ötletre alapozva több cég próbál kereskedelmi forgalomba hozni levegőből készített élelmiszereket. (Az előbb említett finn vállalkozás 2023-ra ígéri demonstrációs üzemének elindítását.) Az élelmiszerek efféle előállítása logikus ötlet, és most már Leger és kollégáinak köszönhetően az is bebizonyosodott, hogy adott nagyságú területen – ami napelemek építésére korlátozódik – a várható hozam sokkal jobb a hagyományos gazdálkodásénál.

Borítókép: Europress/AFP

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.