Újabb agyagkatonákra bukkantak a régészek

Hozzávetőlegesen húsz új agyagkatonát fedeztek fel a régészek, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző világhírű agyaghadseregből. A becslések alapján több mint hatezer katona- és lószobor vár még felfedezésre a lelőhelyen – írja a Híradó.hu.

Hszian, 2020. január 29. A 2019. december 19-i képen cserépkatonát néznek látogatók az agyaghadsereg múzeumában, a Senhszi kínai tartománybeli Hszian térségében levõ Lintungban. Az egyedülálló gyûjtemény eredeti állapotának helyreállítását a múzeum több mint húsz régésze, huszonöt restaurátora és egy hatvanfõs segédszemélyzet végzi. Az elsõ kínai császár, a 2200 évvel korábban uralkodó Csin Si Huang-ti sírhelye mellé temetett szoboregyüttest az ókori fõváros, Hszian közelében, négyméteres mélységben fedezték fel kutat ásó helyi földmûvesek 1974-ben. A kulturális világörökség részeként jegyzett leletegyüttes a császár hatalmát hivatott fenntartani a túlvilágon. MTI/EPA/Alex Plavevski Fotó: Alex Plavevski

Több mint húsz új agyagkatonára bukkantak a cseréphadsereg egyes számú vermében Hsziannál – számol be a Live Science a China Global Television Networkre (CGTN) hivatkozva. A Csin Si Huang-ti császár mauzóleumánál működő múzeum szerint a festett terrakottaszobrok jó állapotúak, a figurákat egy restaurálóműhelybe szállították – írja a National Geographic.

A most feltárt katonák között találni egy tábornokot, valamint egy közepes beosztású tisztet. Az érintett, 230-szor 62 méteres verem szögletes és öt méter mély, területén korábban több figura is előkerült. A becslések alapján több mint hatezer katona- és lószobor vár még felfedezésre a lelőhelyen.

20 'Terracotta Warriors' discovered in pit around secret tomb of China's 1st emperor https://t.co/k9C6OWI90t

— Live Science (@LiveScience) February 9, 2022

Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti mauzóleumának közelében ásták el vermekben. Azt nem tudni, hogy a figurák milyen célt szolgáltak, talán az uralkodót segítették a másvilágon. Bár a leletegyüttest hadseregnek nevezik, és főként katonaszobrait szokták kiemelni, az élethű figurák között lovak, szekerek, hivatalnokok, zenészek és akrobaták másait is fel lehet fedezni. A vermekben fegyvereket, így számszeríjakat is elhelyeztek, melyek közül több kifejezetten jó állapotban konzerválódott.

Csin Si Huang-ti a hadakozó fejedelemségek korában született, és az egyik kínai állam, Csin királya volt. Az uralkodó az évek során legyőzte ellenségeit, sikereiben pedig a számszeríjaknak is komoly szerepük volt. Időszámítás előtt 221-re egyesítette Kína korábban külön álló részeit, birodalmat hozva létre.A császár időszámítás előtt 210-ben halt meg, évekre rá dinasztiája már meg is bukott.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: A 2019. december 19-i képen cserépkatonát néznek látogatók az agyaghadsereg múzeumában, a Senhszi kínai tartománybeli Hszian térségében levő Lintungban (Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski)