A kolozsvári Mátyás-szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között.
A pozsonyi születésű Fadrusz János így vallott művéről, amely ma vitathatatlanul egyike a világ tíz legszebb lovas szobrának.
Kolozsvárról számos olyan régebbi és újabb képeslap ismert, amelyen a Mátyás-szoborcsoport a központi motívum. Nincs ezen miért meglepődni, hiszen az uralkodót és vezéreit ábrázoló kompozíció a város megkerülhetetlen jelképévé vált az eltelt évtizedek alatt, a képeslapkiadók pedig kiaknázták ezt a nimbuszt.
Fadrusz mesterműve ráadásul nem pusztán egy szobor a sok közül, hanem az egyik legfontosabb erdélyi köztéri alkotás, amely túlélte a Trianon utáni szoborrombolásokat, a kommunisták szoborbeolvasztásait, sőt a romániai rendszerváltás utáni Funar-korszakot is.
