Korábban azt feltételezték a tudósok, hogy az egyes plaketteken látható hőkárosodásokat valószínűleg baleset okozta, ám a másolatokkal végzett kísérletek azt mutatták, hogy a sérülés jobban megfelelt annak, ha szándékosan tűz közelébe helyezték őket– mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Andy Needham, a Yorki Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa és a York Kísérleti Régészeti Kutatóközpont társigazgatója a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A modern időkben azt gondolhatnánk, hogy a művészet egy üres vásznon nappali fényben vagy rögzített fényforrással jött létre; de ma már tudjuk, hogy 15 ezer évvel ezelőtt az emberek a tűz körül alkottak, amely villódzó alakzatokat és árnyékokat vetett a falra.
A szakemberek szerint az ilyen körülmények között végzett munka drámai hatással lehetett arra, ahogyan a történelem előtti emberek megtapasztalták a művészetet. Úgy vélik,lehetséges, hogy talán ez aktiválta azt az evolúciós képességet, amelynek célja, hogy megvédjen minket a ragadozóktól.Ez az úgynevezett „pareidolia", ahol az észlelés értelmes értelmezést ír elő, például egy állat formáját, arcát vagy mintáját, ahol nincs. A pareidolia szó a görög para, azaz ebben a kontextusban „rendellenes", és az „eidolon", azaz „kép" szóból származik, ami az eidos szóból (kép, forma) ered.
A tűzfénynél alkotni nagyon zsigeri élmény lehetett, ami aktiválta az emberi agy különböző részeit– tette hozzá Dr. Needham. Tudjuk, hogy a villódzó árnyékok és fények fokozzák az evolúciós képességünket, hogy formákat és arcokat lássunk meg az élettelen tárgyakban.A magdaléni kultúra hideg időszakokkal átitatott korszakában a korai művészet virágzott, a barlangművészettől és a szerszámok és fegyverek díszítésétől a kövek és csontok véséséig.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!