Az alvásproblémák Alzheimer-kórhoz vezethetnek

Az Alzheimer-kór Európában legalább hétmillió, Magyarországon minimum 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re a világon több mint százmillió ilyen beteg lehet. Minden eredmény, ami rajtuk segít, hatalmas előrelépés a társadalom egésze számára is. Az utóbbi időben több kutatás is azt mutatja, hogy a kórnak köze lehet alvási szokásainkhoz.

Az amerikai Alzheimer-szövetség becslése szerint jelenleg több mint 6,5 millió ember szenved Alzheimer-kórban az Egyesült Államokban, többségük 65 év feletti. De nem minden időskorút fenyeget a kognitív hanyatlás – bizonyos viselkedésbeli különbségek nagymértékben növelhetik vagy csökkenthetik a kockázatot. A kor előrehaladtával sokan azon kapják magukat, hogy nehezen tudnak elaludni, éjszaka gyakrabban ébrednek fel, és reggel korábban kelnek. Tanulmányok kimutatták, hogy bár ezek a változások az öregedés normális részének tekinthetők, az alvás időtartamának változása egyesek számára negatív következményekkel járhat.

Az alvásproblémák általában a kor előrehaladtával jelentkeznek. Forrás: Pexels

Lehet-e az Alzheimer-kór előfutára az alvásprobléma?

Egy 2021-es, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a krónikusan rossz alvás az Alzheimer-kór előfutára lehet. Azok az emberek, akik 50-60 éves korukban hat órát vagy kevesebbet aludtak, azoknál nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia későbbi életük során. Ez arra utal, hogy a nem megfelelő alvási időtartam növelheti a demencia kockázatát.

Sokan ezért azt feltételezhetik, hogy bármi áron, de többet kell aludni – az alvást segítő megoldások életképes stratégiának tűnhetnek a kognitív egészség védelmében. Egy 2019-ben közzétett tanulmány azonban kapcsolatot talált az altatók használata és az Alzheimer-kór között. A 3656 felnőttből álló csoport elemzése után, akiket a vizsgálat kezdetén kognitív szempontból egészségesnek tekintettek, a kutatók megállapították, hogy az altatót szedő férfiaknál 3,6-szor nagyobb valószínűséggel alakult ki később Alzheimer-kór, mint azoknál, akik nem használtak ilyen gyógyszert.

Az emberek nem igazán veszik figyelembe ezeknek a gyógyszereknek a hosszú távú hatásait

– mondta a tanulmány vezető szerzője, Yue Leng, aki szerint az orvosoknak csak indokolt esetben kellene felírniuk a pirulákat.

Milyen hatással vannak az altatók az alvásproblémáinkra?

A tanulmány azt is kimutatta, hogy a nők eltérően reagáltak az altatókra. Azok, akik álmatlanságukról számoltak be az altatók szedése előtt, a gyógyszer 35 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kockázatát. Azonban azoknál a nőknél, akiknek a kórelőzményében nem szerepelt álmatlanság, és más okok miatt szedtek altatót (például a krónikus fájdalommal összefüggő alváskiesés pótlására), a kockázat közel négyszeres volt. A kutatók azt feltételezték, hogy a különbségek az altatók típusával, a férfiak és nők közötti hormonális különbségekkel, illetve az eltérő alvási szokásokkal magyarázhatók. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy tanulmányuk nem feltétlenül azt jelzi, hogy az altatók mindenképpen demenciát okoznak. További kutatásokra van szükség annak bizonyítására, hogy az altatók – és nem maga az alváshiány – okoz-e kognitív változásokat. A kutatók azt szorgalmazzák, hogy az alvásproblémákkal küzdők az altatókra az utolsó lehetőségként tekintsenek.

Az alvásproblémák felmérésével megbecsülhető-e az Alzheimer-kór megjelenésének ideje?

Tavaly év elején a Webbeteg.hu egy másik érdekes eredményre hívta fel a figyelmet. 

Matthew Walker és Joseph Winer, az UC Berkeley idegtudósai arra jöttek rá, hogy hogyan lehet megbecsülni azt az időpontot, amikor az Alzheimer-kór megjelenhet az ember életében.

 Egy alvásvizsgálatba 32 egészséges, 60-70-es, 80-as és 90-es éveiben járó embert vontak be. A kísérletben minden résztvevő nyolcórás alvását vizsgálták, rögzítették az agyműködés hullámait, a pulzusszámot, a véroxigénszintet és az alvás minőségének egyéb fiziológiai mutatóit. Az eredmények alátámasztották azon hipotézisüket, miszerint az alvás minősége biomarker, vagyis a betegség előrejelzője. – Tudjuk, hogy összefüggés van az emberek alvásminősége és az agyban zajló események között az Alzheimer-kór szempontjából. De amit korábban nem teszteltek, az az, hogy a páciens alvása megjósolja-e, hogy mi történik vele évekkel később – mondta Joseph Winer. Megállapították, hogy az alvás megmutatja, hogy mikor és milyen gyorsan alakul ki a páciensek agyában az Alzheimer-kórra jellemző patológiás kép. Az alvásminőség paramétereinek mérésével tehát megbecsülhető, hogy mikorra várható a kór megjelenése.

Manipulálhatják-e az alvásproblémákat és az Alzheimer-kórt összekötő kutatásokat?

Az elmúlt időszak az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások terén más átütő eredményt is hozott – csak éppen nem azt, amit a betegek szerettek volna. A Science magazin féléves kutatómunka után azt állította, hogy a Nature-ben 2006-ban megjelent, tudományos szempontból áttörésnek minősített tanulmány eredményei nem a valóságot tükrözik – az ott szereplő képeket ugyanis manipulálhatták. A július közepén megjelent elemzés megrázta a tudományos közösséget, amelynek újra értékelnie a tanulmányra alapozott terápiákat. A Nature-ben 2006-ban megjelent tanulmányt Sylvain Lesné, a Minnesotai Egyetem idegtudósa közölte, akinek egész munkásságát új dimenzióba helyezi a vád – írja az NBC News.

A Science szerint legalább húsz olyan, Lesné nevéhez kötődő tanulmány van, amely gyanús, továbbá hetven olyan esettel találkoztak az Alzheimer-kutatás képi anyagában, amelyeknél felmerül, hogy módosították a felvételeket. 

Matthew Schrag, a Vanderbilt Egyetem idegtudósa tavaly figyelmeztetett arra, hogy sok kutatás esetében alakíthatták át a képalkotó vizsgálatokkal létrejött felvételeket.

A bejelentést kommentálók szerint nem ez az első és nem is az utolsó eset, hogy a publikációs kényszer miatt egyesek feladják a szakma alapelveit.

Borítókép: Az alvásproblémák az Alzheimer-kór kialakulásához is vezethetnek (Forrás: Pexels)