A magyarországi kerecsensólymok védelmét az unió is támogatja

A világszerte veszélyeztetett kerecsensólymok európai uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel. A hazai ragadozó madárfaj védelméért folytatott munkát az Európai Unió LIFE programja is támogatja.

Hortobágy, 2020. február 6. Kerecsen sólyom (Falco cherrug). Portré a jelenleg gondozott madarakról. Húsz éve gyógyítanak és szolgáltatnak a Hortobágyi Madárkórházban. Az elmúlt két évtizedben országos madármentõ hálózatot építettek, ahol rendszeres ambuláns ellátást végeznek a változó számú, de megközelítõleg 1300 gyógyuló madáron. A hortobágyi kórházban évente 2000 eset kerül felvételre fõként áramütés, mérgezés vagy közúti gázolás miatt. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: MTI/Oláh Tibor

Mint kiemelik, ennek hátterében olyan ismert veszélyeztető tényezők állnak, mint az áramütés, illegális mérgezés és lelövés, valamint a madarak ütközése légvezetékekkel és járművekkel. Emellett egyértelmű problémát jelent a zsákmányállatok – különösen az ürgék és a hörcsögök – állománycsökkenése, valamint az agrártájban a természetes élőhelyek folyamatos visszaszorulása.

A közlemény szerint a most induló A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban című projekt célja, hogy pontosan felmérjék az egyes veszélyforrásokat és megpróbálják a legfontosabbakat mérsékelni. A hat évig tartó projektet 75 százalékban az Európai Unió LIFE programja támogatja, amelyhez a társfinanszírozást a magyar állam, valamint a projektpartnerek biztosítják. A projektben az MME mellett részt vesz a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Mavir Zrt. is.

Mint írják, a projekt fókuszterülete négy észak-alföldi Natura 2000 terület, így a fajmegőrzési akciók elsősorban a Jászság, a Hortobágy, a Hevesi-sík és a Borsodi-Mezőség különleges madárvédelmi területen valósulnak meg. A projekt keretében 

a legmodernebb módszerekkel követik nyomon a kerecsensólyom-példányokat, így nyomkövetők, kamerák, speciális jelölőgyűrűk és tollakból kinyert DNS-ujjlenyomat segítségével azonosítják a szakemberek az egyes példányokat, 

így próbálják megállapítani, hogy milyen tényezők okozhatják az állomány csökkenését.

A terepi felmérésekben a természetvédelmi őrszolgálat mellett az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége, valamint számos önkéntes is részt vesz. A szakemberek a költő sólyompárok mellett felmérik, és madárbarát átalakításra javasolják a régió legveszélyesebb középfeszültségű elektromos oszlopainak fejszerkezeteit is, de az illegális természetkárosító cselekedetek megelőzésére is különös figyelmet fordítanak – hangsúlyozzák a közleményben.

Mint írják, mindemellett a nemzetipark-igazgatóságok az idős fákon, míg a Mavir a nagyfeszültségű hálózaton fejleszti a faj költésére már rendelkezésre álló műfészekhálózatot, továbbá a projekt keretében különböző módszerekkel tesztelik a táplálékkínálat és a költési siker növelésének lehetőségét is. A különleges madárvédelmi területeken pedig a nemzetipark-igazgatóságok a helyi önkormányzatokkal együttműködésben a mezőgazdasági területek között húzódó dűlőúthálózat mentén állítanak helyre természetközeli élőhelyeket – összegez a közlemény.

Borítókép: Kerecsensólyom (Fotó: MTI/Oláh Tibor)