A kerecsen Magyarország kultikus madárfaja nagy valószínűséggel a kerecsensólyom Altaj-hegységi változata, nálunk fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint. A faj európai állományának jelentős része a Kárpát-medencében fészkel, így megőrzésében is kiemelt szerepe van a magyarországi hazai természetvédelemnek – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében.
Mint írják, az Európai Unióban hazánkon kívül jelentősebb számban, Ausztriában, Szlovákiában és Romániában, valamint Csehországban és Bulgáriában található még néhány fészkelő pár.
Mint felidézik, a kerecsensólyom a ragadozó madarak általános üldözése és a mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt kiemelten veszélyes vegyszerek miatt az 1970-es évekre a kipusztulás szélére került Közép-Európában.
Az MME 1974-es megalakulásakor
a hazai állományt kevesebb mint tíz fészkelő párra becsülték. Az ezt követő három évtizedben az MME és a közben sorra megalakuló nemzeti parkok fajmegőrzési munkájának eredményeként a magyar állomány jelentősen megerősödött
– hangsúlyozza az MME közleménye, amely szerint a kiemelkedő hazai kerecsensólyom-védelmi eredmények nemzetközi elismerésben részesültek és a munkát az Európai Unió LIFE programja is támogatta.
A közlemény emlékeztet, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában 2006 és 2010, majd 2010 és 2014 között valósult meg két kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt, amelyek a tagállamok szavazata alapján Brüsszelben elnyerték a Legjobb LIFE projektek díját is: Az észak-alföldi régió kerecsensólyom-állományának közvetlen védelmével legutóbb a 2010-ben zárult első projekt foglalkozott, míg a második fő célja a hazai tapasztalatok átadása volt Bulgária és Románia számára. Hozzátéve, hogy a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában 2014 és 2018 között zajló harmadik projekt
a sólymok táplálékául szolgáló emlősfajok védelmében ért el sikereket.
A sikeres fajmegőrzési program hatására a hazai állomány 2010-ig folyamatosan növekedett, majd országosan mintegy 150–180 fészkelő pár környékén stabilizálódott. Ugyanakkor az egyes fészkelőterületek között jelentős különbségek alakultak ki: míg Dél-Magyarországon lassan továbbra is nőtt az állomány, addig az észak-alföldi régióban jelentős csökkenést tapasztaltak a szakemberek – áll a közleményben.
Mint kiemelik, ennek hátterében olyan ismert veszélyeztető tényezők állnak, mint az áramütés, illegális mérgezés és lelövés, valamint a madarak ütközése légvezetékekkel és járművekkel. Emellett egyértelmű problémát jelent a zsákmányállatok – különösen az ürgék és a hörcsögök – állománycsökkenése, valamint az agrártájban a természetes élőhelyek folyamatos visszaszorulása.
A közlemény szerint a most induló A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban című projekt célja, hogy pontosan felmérjék az egyes veszélyforrásokat és megpróbálják a legfontosabbakat mérsékelni. A hat évig tartó projektet 75 százalékban az Európai Unió LIFE programja támogatja, amelyhez a társfinanszírozást a magyar állam, valamint a projektpartnerek biztosítják. A projektben az MME mellett részt vesz a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Mavir Zrt. is.
Mint írják, a projekt fókuszterülete négy észak-alföldi Natura 2000 terület, így a fajmegőrzési akciók elsősorban a Jászság, a Hortobágy, a Hevesi-sík és a Borsodi-Mezőség különleges madárvédelmi területen valósulnak meg. A projekt keretében
a legmodernebb módszerekkel követik nyomon a kerecsensólyom-példányokat, így nyomkövetők, kamerák, speciális jelölőgyűrűk és tollakból kinyert DNS-ujjlenyomat segítségével azonosítják a szakemberek az egyes példányokat,
így próbálják megállapítani, hogy milyen tényezők okozhatják az állomány csökkenését.
A terepi felmérésekben a természetvédelmi őrszolgálat mellett az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége, valamint számos önkéntes is részt vesz. A szakemberek a költő sólyompárok mellett felmérik, és madárbarát átalakításra javasolják a régió legveszélyesebb középfeszültségű elektromos oszlopainak fejszerkezeteit is, de az illegális természetkárosító cselekedetek megelőzésére is különös figyelmet fordítanak – hangsúlyozzák a közleményben.
Mint írják, mindemellett a nemzetipark-igazgatóságok az idős fákon, míg a Mavir a nagyfeszültségű hálózaton fejleszti a faj költésére már rendelkezésre álló műfészekhálózatot, továbbá a projekt keretében különböző módszerekkel tesztelik a táplálékkínálat és a költési siker növelésének lehetőségét is. A különleges madárvédelmi területeken pedig a nemzetipark-igazgatóságok a helyi önkormányzatokkal együttműködésben a mezőgazdasági területek között húzódó dűlőúthálózat mentén állítanak helyre természetközeli élőhelyeket – összegez a közlemény.
Borítókép: Kerecsensólyom (Fotó: MTI/Oláh Tibor)
