Újabb titokzatos szobrok kerültek elő egy tó mélyéről

Újabb ősi szobrot fedeztek fel a Húsvét-szigeten egy kiszáradt tó medrében. A kutatók szerint nem kizárt, hogy újabb szobrokat fedezhetnek fel a térségben.

Magyar Nemzet
Forrás: Origo2023. 03. 01. 15:38
-
View of Moais -- stone statues of the Rapa Nui culture -- on the Ahu Tongariki site on Easter Island, 3700 km off the Chilean coast in the Pacific Ocean, on August 12, 2013. AFP PHOTO / GREGORY BOISSY (Photo by GREGORY BOISSY / AFP) Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szobrot a hét elején fedezték fel a Rapa Nui Nemzeti Park területén. A szigeten található szobrokhoz hasonlóan ez is megszilárdult vulkáni hamuból készült, és nem tudni, miért éppen egy tó medrében állították fel.

A szakértők azt is elmondták, hogy 

a klímaváltozás miatt egyre több tó fog kiszáradni, így könnyen lehet, hogy újabb szobrokat találnak majd a környéken.

A Húsvét-szigeten közel 1000 szobor létezéséről tudnak. A mai napig vita tárgya, hogy az emberalakok pontosan kiket ábrázolnak, de az sem ismert, hogyan szállították őket a jelenlegi helyükre.

-
Fotó: AFP

Momumentális kőszobrok és kannibalizmus

Apró földdarab a nagy Csendes-óceánban, négy-öt órányi repülőútra a szárazföldtől. Hajózni sem könnyű körülötte az erős hullámok miatt. A szigetet valamikor az időszámításunk kezdetén ismerték meg és foglalták el (föltehetően) polinéz hajósok, s a rákövetkező 1700 évben (valószínűleg) nem érintkeztek más kultúrák képviselőivel. A magányos szigetlakók a maguk elképzelései szerint alakították ki társadalmukat; termelési módjukat, hierarchiájukat, hiedelmeiket. Lett volna lehetőségük egy ideális társadalom megteremtésére.

Kezdetben paradicsomi világ volt: pálmafák, két ehető háziállat, tyúk és (fogyasztásra alkalmas) házi patkány; halásztak, madarásztak, földet műveltek. Azután kivágták a fákat, az erős szélben kiszáradt a föld, eltűntek a madarak, fa híján nem tudtak csónakot építeni, megszűnt a halászat. Ekkor monumentális kőszobrokat faragtak, s ezekkel körbebástyázták a szigetet. Majd kitört a viszály: elkezdtek hadakozni és ledönteni a szobrokat. A lakosok egy része barlangokba menekült, állítólag kitört a kannibalizmus is. 

1722-ben, éppen húsvét napján jártak ott először európaiak, 1864-ben jöttek keresztény misszionáriusok.

Mire fölfedezték őket, már kopár volt a sziget, ledöntötték a szobrokat, a fizikai és erkölcsi pusztulás szélén jártak, amit az európaiak által behurcolt betegségek és a rabszolga-kereskedő peruiak beteljesítettek. A Húsvét-sziget a Föld ember okozta ökológiai, társadalmi katasztrófájának (ökocídium) kiáltó jelképe lett.

Borítókép: kőszobrok a Húsvét-szigeten (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.