Az életben maradásért izzadunk a hőhullámok idején

A Climate Central tanulmánya szerint 2023 júliusa volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap. Az éghajlatváltozás miatt a szárazföldek 51 százalékán emelkedik a hőmérséklet. Hőhullámok sújtják Kínát, Észak- és Közép-Amerikát és Európát, de Afrika és a maláj szigetvilág sem menekült meg.

ITALY-WEATHER-HEAT Fotó: TIZIANA FABI

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) is megerősítette, hogy az idei július első három hete volt a legmelegebb háromhetes időszak a feljegyzések szerint. A legmagasabb globális átlaghőmérsékletet – 17,23 Celsius-fokot – július 6-án rögzítették. A bolygó átlaghőmérséklete 1,27 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. Magyarország sem fázott: a július középhőmérséklete országos átlagban 22,7 Cel­sius-fok volt, ami 1,2 fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot, és a kilencedik legmagasabb júliusi érték 1901 óta.

Az elmúlt hetekben Olaszországban, Kínában és az Egyesült Államokban egyaránt ötven Celsius-fok feletti hőmérsékletet regisztráltak. Volt, ahol jéggel teli halottas zsákokkal hűtötték a kórházi betegeket. A tavalyi kánikula miatt hatvanezren haltak meg Euró­pában. Nem csoda, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete arra figyelmeztetett, hogy a „globális forróság” korszakát éljük.

Damian Bailey, a Dél-walesi Egyetem professzora a BBC tudósítóján mutatta meg, hogy milyen következménye lehet egy hőhullámnak – három hőmérsékleten nézte, hogy miként rea­gál a riporter szervezete. A kísérleti helyiség hőmérsékletének emelése alatt a riporter testének egy „feladata” volt: megőrizni a maghőmérsékletet, azaz 37 Celsius-fok körül tartani a szívet, a tüdőt, a májat és más szerveket.

A teszt a kellemes 21 Celsius-fokon kezdődött. A kollégára tett eszközök nyomon követték a bőr és a belső szervek hőmérsékletét, mérték a pulzusát és a vérnyomását. Elemezték a kilélegzett levegőt, ultrahang vizsgálta a vér áramlását. Egy gyorsteszt – harminc szóból álló listát kellett memorizálni – a kognitív képességet ellenőrizte.

A 35 fokos hőmérséklet még nem kényelmetlen, de ebben dolgozni, edzeni kellemetlen. Az egyik nyilvánvaló változás a vörösebb testfelszín. Ennek oka, hogy a bőrfelszíni erek kitágultak, hogy a vér könnyebben adja le a hőt. A következő lépésben 40,3 fokra emelték a hőmérsékletet. – Öt Celsius-fok nem hangzik túl soknak, de fiziológiai­lag nagy kihívás – idézi Damian Bailey professzort a BBC.

A kísérlet során az újságíró több mint egyharmad liternyi vizet veszített. A pulzusa jelentősen megnőtt 40 Celsius-fokon, és több vért pumpált a szíve, mint 21 fokon. Ez a többletterhelés az oka, hogy a hőmérséklet emelkedésével megnő a szívinfarktusból és agyvérzésből eredő halálozások száma. Negyven fokon a rövid távú memória romlott, de a fő célt – a maghőmérséklet 37 fok körül tartását – sikerült elérni.

Az emberi test körülbelül 37 fokos belső hőmérsékleten működik. A magas maghőmérséklet károsítja a szöveteket, például a szívizmot és az agyat. – Amint a maghőmérséklet 41-42 Celsius-fok körülire emelkedik, nagyon-nagyon jelentős problémákat kezdünk látni, és ha nem kezelik, az egyén belehal a hipertermiába – mondja Damian Bailey professzor.

A kísérletben csak a hőmérséklet változott, a páratartalom nem. Ugyanakkor a hőleadás szempontjából a levegő páratartalma a hőmérséklet mellett a másik alapvető tényező. Minél magasabb a levegő páratartalma, annál rosszabb a test hőleadó képessége, hiszen lassabban párolog el a bőrön át leadott nedvesség – mivel a környező levegő csak kevés további nedvességet tud felvenni.

Az amerikai Pennsylvania State University csapata egészséges fiatal felnőtteket tesztelt a hőmérséklet és a páratartalom különböző kombinációi mellett. Azt a pillanatot keresték, amikor a test maghőmérséklete gyorsan emelkedni kezd. – A maghőmérséklet emelkedése szervi elégtelenséghez vezethet – mondja Rachel Cottle kutató. Ez a pont magas páratartalom esetén alacsonyabb hőmérsékleten jön el. Ez azért érdekes, mert napjaink hőhullámai nemcsak gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak, hanem általában magasabb páratartalommal járnak.

Az emberek hővel való megbirkózási képessége változó, de az életkor és a rossz egészségi állapot sokkal sebezhetőbbé tehet bennünket, és az a hőmérséklet, amelyet fiatalként élveztünk, veszélyes lehet az élet egy későbbi szakaszában.

Az idős kor, a szívbetegség, a tüdőbetegség, a demencia és egyes gyógyszerek azonban azt jelentik, hogy a szervezet keményebben dolgozik a folytatásért, és kevésbé tud reagálni a hőségre. – Minden nap fiziológiai kihívást jelent számukra. Amikor extrém meleg van és magas a páratartalom, néha nem tudnak megfelelni ennek a kihívásnak – üzeni Damian Bailey professzor.

A meleggel való megbirkózáshoz sok tipp ismert: maradjunk árnyékban, viseljünk bő ruhát, kerüljük az alkoholt, tartsuk hűvösen otthonunkat, ne eddzünk a nap legmelegebb szakaszai­ban, és maradjunk hidratáltak.

Jó tanácsok, amiket tartós hőhullámok esetén nehéz betartani.

Borítókép: A hőmérséklet emelkedésével megnő a szívinfarktusból és agyvérzésből eredő halálozások száma (Fotó: Europress/AFP)