A Meteorológiai Világszervezet (WMO) is megerősítette, hogy az idei július első három hete volt a legmelegebb háromhetes időszak a feljegyzések szerint. A legmagasabb globális átlaghőmérsékletet – 17,23 Celsius-fokot – július 6-án rögzítették. A bolygó átlaghőmérséklete 1,27 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. Magyarország sem fázott: a július középhőmérséklete országos átlagban 22,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot, és a kilencedik legmagasabb júliusi érték 1901 óta.
Az elmúlt hetekben Olaszországban, Kínában és az Egyesült Államokban egyaránt ötven Celsius-fok feletti hőmérsékletet regisztráltak. Volt, ahol jéggel teli halottas zsákokkal hűtötték a kórházi betegeket. A tavalyi kánikula miatt hatvanezren haltak meg Európában. Nem csoda, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete arra figyelmeztetett, hogy a „globális forróság” korszakát éljük.
Damian Bailey, a Dél-walesi Egyetem professzora a BBC tudósítóján mutatta meg, hogy milyen következménye lehet egy hőhullámnak – három hőmérsékleten nézte, hogy miként reagál a riporter szervezete. A kísérleti helyiség hőmérsékletének emelése alatt a riporter testének egy „feladata” volt: megőrizni a maghőmérsékletet, azaz 37 Celsius-fok körül tartani a szívet, a tüdőt, a májat és más szerveket.
A teszt a kellemes 21 Celsius-fokon kezdődött. A kollégára tett eszközök nyomon követték a bőr és a belső szervek hőmérsékletét, mérték a pulzusát és a vérnyomását. Elemezték a kilélegzett levegőt, ultrahang vizsgálta a vér áramlását. Egy gyorsteszt – harminc szóból álló listát kellett memorizálni – a kognitív képességet ellenőrizte.
A 35 fokos hőmérséklet még nem kényelmetlen, de ebben dolgozni, edzeni kellemetlen. Az egyik nyilvánvaló változás a vörösebb testfelszín. Ennek oka, hogy a bőrfelszíni erek kitágultak, hogy a vér könnyebben adja le a hőt. A következő lépésben 40,3 fokra emelték a hőmérsékletet. – Öt Celsius-fok nem hangzik túl soknak, de fiziológiailag nagy kihívás – idézi Damian Bailey professzort a BBC.
A kísérlet során az újságíró több mint egyharmad liternyi vizet veszített. A pulzusa jelentősen megnőtt 40 Celsius-fokon, és több vért pumpált a szíve, mint 21 fokon. Ez a többletterhelés az oka, hogy a hőmérséklet emelkedésével megnő a szívinfarktusból és agyvérzésből eredő halálozások száma. Negyven fokon a rövid távú memória romlott, de a fő célt – a maghőmérséklet 37 fok körül tartását – sikerült elérni.
Az emberi test körülbelül 37 fokos belső hőmérsékleten működik. A magas maghőmérséklet károsítja a szöveteket, például a szívizmot és az agyat. – Amint a maghőmérséklet 41-42 Celsius-fok körülire emelkedik, nagyon-nagyon jelentős problémákat kezdünk látni, és ha nem kezelik, az egyén belehal a hipertermiába – mondja Damian Bailey professzor.
A kísérletben csak a hőmérséklet változott, a páratartalom nem. Ugyanakkor a hőleadás szempontjából a levegő páratartalma a hőmérséklet mellett a másik alapvető tényező. Minél magasabb a levegő páratartalma, annál rosszabb a test hőleadó képessége, hiszen lassabban párolog el a bőrön át leadott nedvesség – mivel a környező levegő csak kevés további nedvességet tud felvenni.
