Az életben maradásért izzadunk a hőhullámok idején

A Climate Central tanulmánya szerint 2023 júliusa volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap. Az éghajlatváltozás miatt a szárazföldek 51 százalékán emelkedik a hőmérséklet. Hőhullámok sújtják Kínát, Észak- és Közép-Amerikát és Európát, de Afrika és a maláj szigetvilág sem menekült meg.

ITALY-WEATHER-HEAT Fotó: TIZIANA FABI

A kísérlet során az újságíró több mint egyharmad liternyi vizet veszített. A pulzusa jelentősen megnőtt 40 Celsius-fokon, és több vért pumpált a szíve, mint 21 fokon. Ez a többletterhelés az oka, hogy a hőmérséklet emelkedésével megnő a szívinfarktusból és agyvérzésből eredő halálozások száma. Negyven fokon a rövid távú memória romlott, de a fő célt – a maghőmérséklet 37 fok körül tartását – sikerült elérni.

Az emberi test körülbelül 37 fokos belső hőmérsékleten működik. A magas maghőmérséklet károsítja a szöveteket, például a szívizmot és az agyat. – Amint a maghőmérséklet 41-42 Celsius-fok körülire emelkedik, nagyon-nagyon jelentős problémákat kezdünk látni, és ha nem kezelik, az egyén belehal a hipertermiába – mondja Damian Bailey professzor.

A kísérletben csak a hőmérséklet változott, a páratartalom nem. Ugyanakkor a hőleadás szempontjából a levegő páratartalma a hőmérséklet mellett a másik alapvető tényező. Minél magasabb a levegő páratartalma, annál rosszabb a test hőleadó képessége, hiszen lassabban párolog el a bőrön át leadott nedvesség – mivel a környező levegő csak kevés további nedvességet tud felvenni.

Az amerikai Pennsylvania State University csapata egészséges fiatal felnőtteket tesztelt a hőmérséklet és a páratartalom különböző kombinációi mellett. Azt a pillanatot keresték, amikor a test maghőmérséklete gyorsan emelkedni kezd. – A maghőmérséklet emelkedése szervi elégtelenséghez vezethet – mondja Rachel Cottle kutató. Ez a pont magas páratartalom esetén alacsonyabb hőmérsékleten jön el. Ez azért érdekes, mert napjaink hőhullámai nemcsak gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak, hanem általában magasabb páratartalommal járnak.

Az emberek hővel való megbirkózási képessége változó, de az életkor és a rossz egészségi állapot sokkal sebezhetőbbé tehet bennünket, és az a hőmérséklet, amelyet fiatalként élveztünk, veszélyes lehet az élet egy későbbi szakaszában.

Az idős kor, a szívbetegség, a tüdőbetegség, a demencia és egyes gyógyszerek azonban azt jelentik, hogy a szervezet keményebben dolgozik a folytatásért, és kevésbé tud reagálni a hőségre. – Minden nap fiziológiai kihívást jelent számukra. Amikor extrém meleg van és magas a páratartalom, néha nem tudnak megfelelni ennek a kihívásnak – üzeni Damian Bailey professzor.

A meleggel való megbirkózáshoz sok tipp ismert: maradjunk árnyékban, viseljünk bő ruhát, kerüljük az alkoholt, tartsuk hűvösen otthonunkat, ne eddzünk a nap legmelegebb szakaszai­ban, és maradjunk hidratáltak.

Jó tanácsok, amiket tartós hőhullámok esetén nehéz betartani.

Borítókép: A hőmérséklet emelkedésével megnő a szívinfarktusból és agyvérzésből eredő halálozások száma (Fotó: Europress/AFP)