Méhnyakrák: áttörést érhettek el a kezelésében

Az elmúlt húsz év legnagyobb áttörését érhették el a méhnyakrák kezelésében azzal, hogy a szokásos sugárterápiás kezelés előtt meglévő, könnyen elérhető gyógyszereket adtak a betegeknek. Az új kezelésnek köszönhetően a méhnyakrákos betegek eredményei 35 százalékkal javultak.

HEALTH-US-CANCER-WOMEN-RESEARCH Embargoed until June 2, 2014 - 11:31 GMT / Dr. Christian Hinrichs, assistant clinical investigator at the Center for Cancer Research at the National Cancer Institute, works in his lab where he helped develop advanced, cutting-edge procedures to cure 2 women of a rare form of cervical cancer, at the National Institutes of Health (NIH) in Bethesda, Maryland, May 29, 2014. AFP PHOTO / Saul LOEB (Photo by SAUL LOEB / AFP) Fotó: Europress/AFP/Saul Loeb

A méhnyak rosszindulatú daganatainak túlnyomó többsége a hámsejtek daganatos elváltozása miatt alakul ki. A méhnyakrák világviszonylatban a nőket érintő rosszindulatú daganatok között a negyedik leggyakoribb megbetegedés és halálok egyben. Azokban az országokban azonban, ahol jól szervezett szűrővizsgálat működik és a nők el is járnak a szűrésekre – a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika honlapján olvasható tájékoztató szerint – nem található az első tíz leggyakoribb daganattípus között.

Méhnyakrákos beteg brachyterápiás kezelése. Javuló esélyek. (Fotó: Europress6AFP/Aizar Raldes)

Sokatmondó adat, hogy Magyarországon előfordulását tekintve a hetedik-nyolcadik helyen áll ez a daganattípus. Évente körülbelül 1200–1400 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel és körülbelül négyszáz nő hal meg ebben a betegségben. Leggyakrabban 30–35 éves korban ismerik fel a daganatot, sajnos sokszor előrehaladott állapotban. Tendencia, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint a betegség. Kialakulásában fő szerepe van a humán papillomavírusnak (HPV).

A méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák korai stádiumban az esetek többségében igen tünetszegény vagy akár tünetmentes! Az előrehaladottabb stádiumú méhnyakrák tünete lehet a hüvelyi vérzés, a bő, kellemetlen szagú, „húslészerű” folyás. Az alhasi fájdalom mellett a vizelési és székletürítési panaszok, illetve az indokolatlan fogyás is erre a betegségre utalhat.

A méhnyakrák évente több ezer nőt érint az Egyesült Királyságban is, Magyarországhoz hasonlóan a betegek közül sokan a harmincas éveik elején járnak. A sugárterápiás ellátás javulása ellenére a rák a szigetországi esetek akár harmadában visszatér, ami azt jelenti, hogy új megközelítésekre van szükség.

Iain Foulkes, a brit Cancer Research munkatársa a BBC-nek azt mondta, hogy a kezelés során az időzítés a legfontosabb. A szakember szerint egyre több bizonyíték támasztja alá azt, hogy a szokásos kemoterápiás és sugárkezelések előtt alkalmazott gyógyszeres terápia segítségével sokkal hatékonyabban vehető fel a küzdelem a rákos megbetegedésekkel. Ez a megoldás nemcsak a rák kiújulásának esélyét csökkenti, hanem gyorsan be is lehet juttatni a világszerte elérhető gyógyszereket.

Milyen áttörést értek el az orvosok a méhnyakrák kezelésében?

Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) konferenciáján nyilvánosságra hozott kísérlet során 250 méhnyakrákos nőnél alkalmazták az új eljárást. A hathetes intenzív beavatkozás részeként carboplatin és paklitaxel hatóanyagokat tartalmazó kemoterápiás kezelést kaptak a betegek. Ezután jött a szokásos sugárterápia, ami mellett heti rendszerességgel ciszplatin hatóanyagú készítményt és brachyterápiát alkalmaztak. (Utóbbi a sugárkezelés azon formája, amikor a sugárforrást egészen közel juttatják a daganatos szervhez, vagy a daganat eltávolítása után a tumor ágyához.) Az előbbi kísérlettel párhuzamosan további 250 nő – a kontrollcsoport – csak a szokásos kemoterápiás kezelésben részesült.

Öt évvel később az új kezelésben részesülők 80 százaléka életben volt, és 73 százalékuk nem tapasztalta a rák visszatérését vagy elterjedését. Összehasonlításként: a hagyományosan kezelt csoport tagjainak 72 százaléka élt, és 64 százaléka nem tapasztalta a rák visszatérését vagy terjedését.

A vizsgálatot végző egyik kutató, Mary McCormack, a UCL Cancer Institute munkatársa szerint tesztjük azt mutatja, hogy a kiegészítő kemoterápia 35 százalékkal csökkentheti a rák kiújulásának kockázatát. Ez a legnagyobb javulás ezen betegség kezelésében az elmúlt húsz évben.

 „Ha a betegek életben vannak, és jól vannak, anélkül, hogy öt év múlva kiújulna a rák, akkor nagy valószínűséggel meggyógyulnak. Ez az, ami nagyon izgalmassá teszi az eredményt” – mondta a BBC Today című műsorának Mary McCormack.

Mivel a két kemoterápiás gyógyszer olcsó, hozzáférhető és már engedélyezett is a betegek számára, a szakértők szerint viszonylag gyorsan az ellátás új standardjává válhatnak. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy nem minden méhnyakrákban szenvedő nő remélhet kedvező eredményt a kezeléstől. Azt ugyancsak kiemelték, hogy a vizsgálatban részt vevők közül sok olyan daganatos beteg volt, akinél a daganat még nem kezdett el terjedni a szervezetben. Nem világos, hogy a terápia mennyire működne az előrehaladottabb betegségben szenvedő nőknél. A gyógyszerek nemkívánatos mellékhatásokat is okozhatnak, beleértve a rosszullétet, a hányingert és a hajhullást.

A kutatást finanszírozó brit Cancer Research figyelemre méltónak nevezte az eredményeket egyúttal azt a reményt is megfogalmazta, hogy a klinikák hamarosan ugyanezt az eljárást alkalmazzák az érintett betegek esetében.

Borítókép: Az új kezelésnek köszönhetően harmincöt százalékkal javultak a méhnyakrákos betegek eredményei (Fotó: Europress/AFP/Saul Loeb)