Ünnepélyesen avatták fel Vörösmarty szobrát Velencén

Az esemény bevezetőjeként Csengey Márton szavalta el a költő egyik legismertebb versét, A vén cigányt, majd Elek Imre szobrászművész alkotását először L. Simon László ország­gyűlési képviselő méltatta, kiemelve a művész különös tehetségét és alkotói nagyságát. „Kevesen képesek létrehozni egy ilyen művet”, mondta L. Simon László, emlékeztetve arra, hogy Elek Imre alkotói tevékenységére mennyire jellemző az alázat, hiszen a kommunista időkben elpusztult műveket is szívesen restaurál. „Köszönöm, hogy ezt a feladatot is elvállalta”, mondta a kultúrpolitikus, majd dicsérte a helyszínt, felidézve a pillanatot, amely Vörösmarty Mihályt lélekben örökre e csodálatos tájhoz kötötte.

Méltó módon avatták fel a költő szobrát
Fotó: Kricskovics Antal/Fejér Megyei Hírlap

„Köszöntsük őt, hiszen nemcsak költő volt, hanem nyelvtudós is”

A szobor avatásának szónoka Freund Tamás akadémikus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, aki Vörösmarty Mihály életművének méltatása mellett a költő nyelvművelői tevékenységére hívta fel a figyelmet. „Köszöntsük őt, hiszen nemcsak költő volt, hanem nyelvtudós is”, mondta az MTA elnöke. Felidézte, amit szerinte csak kevesen tudnak: annak idején Vörösmarty Mihály javasolta az első magyar helyesírási szabályzat – ahogyan akkor mondták, „szóigazgatás” – kiadását. És némi lazaságot kölcsönözve az eseménynek, azt is megemlítette, hogy a „fröccs” szavunk is tőle származik. Freund Tamás azt a képet láttatta szavaival hallgatósága előtt, amint Vörösmarty Mihály présházából kilépve e csodás tájban gyönyörködik.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.