Egyre több fiatal szánja el magát, hogy fejest ugorjon a házasságba. A KSH adatai szerint tavaly 72 ezer pár kelt egybe, kétszer többen léptek frigyre, mint 2010-ben. Nem mintha a ballib kurzus idején kevesebben habarodtak volna egymásba, mint manapság. Inkább arról van szó, hogy a sikeres családbarát politika lelkesítően hat a szerelem megpecsételését jelentő boldogító igen kimondására.
Az egybekelő párok gyarapodó száma afféle „bioindikátorként” mutatja a kereszténydemokrata kormány iránti társadalmi bizalom további erősödését.
Vagyis
az új házasok nem a lábukkal, hanem a közös ágyukkal szavaznak a nemzeti együttműködés rendszerére.
Az összebútorozás manapság – a pártszimpátiát félretéve – ösztönös lázadásként is felfogható a Nyugaton uralkodó családellenes progresszív liberális szellemi áramlat ellen. (Persze a mézeshetek lüktető éjszakáin a szerelmesek aligha a posztmodern életérzésről filozofálnak.)