Ha valaki meghal, és egy politikus valóban szükségét érzi annak, hogy „tollat” ragadjon, és megemlékezzen az elhunytról, akkor azt hiszem, hogy sem belerúgni nem szabad, sem aktuálpolitikai célokra nem elegáns felhasználni a tragédiát. Biztos vagyok benne, hogy az élet akármilyen rövid is tud lenni, mindig elég hosszú ahhoz, hogy megmondhassák véleményüket a másik szemébe, vagy ha úgy nem megy, akkor megírják nyílt levélben, bele a világba. De ha egyszer az illető meghal, akkor legjobb hallgatni, csendben maradni, legfeljebb később, ha már az elhunyt sírba száll, akkor, de akkor is legfeljebb csak a sajtó kérdésére, el lehet mondani a véleményüket. Úgy hiszem, sőt, biztos vagyok benne, hogy ez így elegáns!

Bősz Anett, Budapest egyik főpolgármester-helyettese nem hallgatott, hanem szükségét érezte, hogy Facebook-bejegyzésben azonnal „elköszönjön” az elhunyt focista legendától, Mészöly Kálmántól, a Szőke Sziklától. Bár elismerte eredményeit, azt azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Mészöly Kálmán egy rasszista kijelentése miatt vesztette el MLSZ-tanácsadói kinevezését. S ha már ezt kiemelte, persze azt is hozzátette, hogy „ma már ilyenért nem vesztene el idehaza senki semmit, sajnos”.

Mondhatni: a valaha volt legsikeresebb magyar labdarúgó szenvedélye okán sokszor még a pályán és annak szélén is idegennek ható megnyilvánulásai túl koraiak voltak a következmények nélküli világhoz – a balliberális politikus rúgott még egyet az elhunyt emlékébe, és rajta keresztül a regnáló hatalomba. Bősz Anettnak erre jó egy nekrológ: bírálni, epés megjegyzéseket tenni, és az egészből aktuálpolitikai hasznot remélni. Nincs kegyelem, sem irgalom, a mindent felülíró gyűlölet nemes, emberi értékeket nem tűr meg maga mellett. 

Imádkozom Mészöly Kálmánért, és mondok egy fohászt Bősz Anettért is! Engem erre tanítottak!

Borítókép: Bősz Anett (Fotó: Havran Zoltán)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!