Úgy gondolom, ezek a szavak magukért beszélnek.
Tanulságos felidéznünk Bábel Balázs kalocsai érsek gondolatait is a Gellért-hegyi emlékmű talapzatára tervezett kereszttel kapcsolatban, hogy megértsük az ügy valódi hátterét:
„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél szobrászművészt, aki tanítványa volt Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak. Ő ott volt a szoborcsoport kialakításánál, először Horthy Miklós megrendelésére készült volna egy szobor, ami át lett alakítva. Egy nagyon szép nőt választottak ki modellnek, és hát az idők folyamán változott a jelentése, mert még a 1942-es évben lett megkeresve a művész, és amikor bejöttek az oroszok, ők kinézték maguknak a Gellért-hegyet, mondván, ott jó lesz megörökíteni az emléküket. Érdekes módon a szovjet katona ottléte ellen sosem volt kifogás, amely hát nemcsak a fölszabadítást jelképezte, hanem a zsarnokságot is, mert akkor szabadítottak volna föl minket, ha a németek kiverése után hazamennek. Nincs kifogásom az ellen, ha most odateszik a keresztet, amely végül is ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma, még úgy sem, hogy nem mindenki keresztény vagy vallásos ebben az országban.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!