Kós Károly emlékezetes, Kiáltó szó című röpiratában 1921-ben, nem sokkal a trianoni békediktátum után, a Romániának ítélt területeken élő nemzetrészt úgy szólította meg, hogy „Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros magyarsága”. Ma is akadnak még, akik Erdélyt, Bánságot és Partiumot mondanak, határon innen és túl, de az anyaország magyarságának nagyobbik része már Erdélyként tekint arra a 102 813 négyzetkilométerre, ami száz éve román fennhatóság alatt áll, leszámítva az északi területek 1940 és 1944 közötti, négy boldog esztendejét. Nem ritka az sem, hogy a partiumi vagy bánsági magyart is székelynek mondják, holott a nagyváradi vagy az aradi magyarság történelmileg közelebb áll az alföldiekhez, mint a székelységhez, s akkor még nem szóltunk a folklórról s általában a regionális kultúráról.
Retro-életérzés a Népszigeten: a Vasmacska halsütöde és a Sziget sörkert
A Népsziget, más nevén Szúnyog-sziget Budapest egyik elvarázsolt, vadregényes szeglete, egy valaha volt sziget, amelyet az 1830-as években csatoltak az újpesti parthoz.