A városon kívül, az 1256 méter magasan fekvő Pongrác-tetőn, a sípálya mellett működik az Oxygen „restro” (telefonszám: + 40 372 903 789, online ITT).

A szerző felvétele
A környezet a síparadicsomokat idézi, idén márciusban, épp ottjártamkor hullott le a hó, a panoráma szavakba foglalhatatlan. Az épület kívülről és belülről is a modern hüttékre emlékeztet. Hatalmas beltér, a padlótól a plafonig ablakok, így a fűtött teremből csodálhatjuk a havas tájat. A háttérben kellően visszafogott hangerővel fogyasztható, nem zavaró popzene szól.
A kiszolgálás kiváló, alkalmam volt hosszabban beszélgetni az egyik felszolgálóval, a séfhelyettessel, valamint az üzletvezetővel, egytől egyig rokonszenves, kommunikatív, motivált emberek, akiknek öröm az élményadás. Látványkonyhával működnek, a sous-chef elmondta, hogy számára mindig öröm, ha azt látja munka közben, hogy egy vendégtérben valaki lefényképezi az ételt, ezt pozitív visszajelzésként fogja fel. (Érdemes ezt összevetni azzal a mentalitással, amikor az embert kérdőre vonják, hogy miért fotóz…) Megtudtam, hogy bár a hely bő tíz kilométerre esik a várostól, s meglehetősen leromlott, szerpentines úton közelíthető csak meg, de hamar népszerűvé lett, hétvégén csúcsidőben nehéz helyet kapni. Ilyenkor vetik be a „tálcatologatós” rendszert, egyébként hagyományos á la carte étteremként működnek.
A megszokott helyi fogások (pacalleves, parasztcsorba, rántott csirke, sertésoldalas, bolognai spagetti, ropogós csirkecomb) mellett kínálnak diókéregbe hempergetett marhapofát és báránypörköltet is.
A tárkonyos csülkös krumplileves finom volt, különösen a mellé kért tejfellel és erős paprikával. A virtuóz tálalású bébikukoricás fogas tisztes adag, nem bántam volna, ha némi pörzs is van a halon, a krumplipüré több vajjal jobb eredményt adna. A dekorációnak szánt sült répaszalagok remek köretkiegészítőként is működnek, roppanós elemként. A sült paprika túlsavanyított késztermék, nem készült helyben. A somlói szaftos, kellemesen diós, de sajnos a csokimártás nem igazán karakteres, a tejszínhab pótlékból készült, alighanem porból. Az itallap érdektelen, kommersz tömények, nagypincészetek borai és nagyipari sörök sorjáznak rajta. Szóval a fejlődésnek-fejlesztésnek van még tere, de a rendkívüli szívélyesség, a csodás környezet az összélményt jelentősen felemelte. Szívesen visszatérnék ide megkóstolni a marhapofát is.