Akkor tudtam meg, hogy ez neki mekkora szenvedélye, s mennyire elmélyedt a témában. Azóta hiánypótló monográfiát is írt Bagi Istvánnal közösen „A szarvasgombász mesterség” címmel. A közönséggel együtt magam is ittam szavait, ezt követően több helyszínen is szerveztünk olyan borkóstolókat, melyek fő attrakcióját a szarvasgombás ételek és e különleges gombáról szóló előadás képezte. A legfőbb tanulság dióhéjban az volt, hogy a gombát, ha egy mód van rá frissen kell felhasználni, a hőkezelés levon értékeiből, hogy mint minden másnak, a gombának is a zsíros közeg kiváló ízhordozója, szarvasgombás vaj, olívaolaj, majonéz elkészítése és felhasználása egyaránt egyszerű. Az is több ízben elhangzott, hogy a forgalomban levő szarvasgombás késztermékek zöme, ha tartalmaz is szarvasgombát, de meghatározó ízjegyeit a szintetikus aromától kapja.
A Kárpát medencében hozzáférhető szarvasgomba-fajták közül a leggyakrabban a nyári szarvasgombával (tuber aestivum) lehet találkozni éttermekben. Jó esetben frisset használnak, rosszabb esetben késztermékeket.
Erdélyben a legmeggyőzőbb vendéglátó egység, ahol a szarvasgomba kiemelt szerepet kapott, elvarázsolt helyszínen működik, egy aprócska falu, Kund szélén. Bekerült a Gault Millau kalauzba is 11,5 ponttal.
Kund 180 lelkes település Maros megyében, Dicsőszentmártontól nem messze, lakosságának harmada ma is magyar. Itt telepedett le Jonas és Ulrike Schafer azért, hogy a fenntarthatóság, a természetesség és a minőség jegyében létrehozzon egy vendéglátóipari komplexumot, melynek egyik alegysége az étterem, amit kivételes jó ízléssel rendeztek be. A szállóvendégek különféle programokban vehetnek részt, ezek között szerepel a szarvasgombavadászat is.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!