Patina, elegancia, orosz konyha – új helyszínen a Moszkvatér bisztró

Eredeti, izgalmas, egyedi hely, ahonnan még el sem mentünk, de már visszavágyunk.

Ebben az időszakban, a kilencvenes évek végén, a kétezres évek legelején több kiemelkedő éttermi élményben részesített a Fennvaló, de katartikus, máig emlékezetes, mondhatni, meghatározó, mindössze négy volt ezek közül. Érdekes, hogy mind a négy hely ma is működik, holott azóta jobb sorsra érdemes éttermek tucatjai szűntek meg. Ezek: a Gundel, a Krizia, a Fausto és az Arany Kaviár.

Fotó: A szerző felvétele

Annak idején digitális fényképezőgép híján még nem fotóztam le az egyes tányérokat, de néhány fogás megmaradt emlékeimben, és ma is elevenen él ott. Ezek közül kettő az Arany Kaviárhoz kötődik, egyik a lazackaviáros fogas, a másik a Jekl pincészet 1996-os Pinot Noirjával kísért báránygerinc. A jégtömbbe fagyasztott vodkásüvegük inkább show-elemnek tekinthető, de az is mélyen rögzült.

Mivel a felfedezési vágytól hajtva szinte mindig új célpontokat keresek, az Arany Kaviárba nem tértem vissza azóta sem vacsorázni, de kóstoltam tőlük egy ott megrendezett borbírálat alkalmával egy zseniális lazackaviáros marhatatárt, és vásároltam néhány éve az általuk jegyzett magyar tokhalkaviárból. Nem kétséges, ennek az étteremnek nemcsak a sajtója jó, hanem a teljesítménye is elképesztő, nem csoda, hogy nincs olyan számottevő gasztrotoplista vagy étteremkalauz, amely ne sorolná őket az élvonalba.

Fotó: A szerző felvétele

Nagy örömmel vettem a hírt a 2010-es évek közepe táján, hogy a lassan legendává emelkedő étterem tulajdonosai, Nyíri Szása és Molnár Attila egy közérthető, népszerű orosz ételekre építő helyet nyitnak a fővárosi vendéglátás akkori legpezsgőbb, legizgalmasabb helyszínén, a Hold utcai vásárcsarnokban. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy alkalmat találjak a Moszkvatér névre keresztelt street foodos egységbe ellátogatni, húsos pelmenyit ettünk és borscs levest, kiváló volt mindkettő. A látványkonyhában Sára Zsuzsa, az Arany Kaviár akkori séfje dolgozott éppen.

A vírusjárvány következtében a vásárcsarnok bezárt, s vele olyan kultikus egységek az említetten kívül, mint a Bíró Lajos által jegyzett Séf utcája vagy a Lakatos nevű kiváló kolbászozó. A szintén Bíró Lajos által életre hívott Buja Disznó(k), amelyről már volt szó e rovatban, új otthont talált a Fény utcai piacon, a Moszkvatér pedig nemrégiben újranyitott a Fő utcában.

A helyre véletlenül akadtam rá, az UMO-ban volt foglalásom délre, az idén kivételesen májusban tartott furmint február kultikus boros rendezvény előtt, de ott késett a nyitás. A Moszkvatér csapata viszont ugyanabban a műemlék ingatlanban, a Ponty utca és a Fő utca sarkán található egykori kapucinus kolostorban nyitotta újra a népszerű egységet. Kézenfekvő volt az UMO-s foglalást áttenni estére, s helyette a néhány nappal korábban nyitott Moszkvatérrel megismerkedni.

A kínálat gerincét a korábbi lokációban népszerűvé vált fogások képezik. Szibériai húsos pelmenyi, rákos pelmenyi lazackaviárral, kijevi csirkemell. Kérhetünk még ezeken és az általam rendelt fogásokon kívül blinit lazackaviárral, szoljankát, Sztroganov módra készült marhát hajdinával és szirnyiki túródesszertet. Az ételek mellé ajánlanak egy Champagne-t, egy magyar pezsgőt, kétféle orosz vodkát, két kiemelkedő magyar bort, limonádét, kvászt, szamovár teát és speciality kávét. C’est tout, ez minden, egyszerű és nagyszerű. Az ember legszívesebben mindent végigkóstolna, négyfős társasággal nem is lenne lehetetlen vállalkozás.

Fotó: A szerző felvétele

Idilli magányomban indításnak vodkát és mellé ajánlott savanyúságokat rendeltem. Ezek mibenléte nem szerepel az étlapon, érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy gomba, paradicsom és uborka lesz a válogatásban. Sajnos gombát nem leltem, pedig az lett volna a legérdekesebb elem. A paradicsom marinált volt, állaga nem nyert meg, az uborka korrekt, az olajbogyó átlagos, a kompozíció tényleg passzolt a vodkához, de ezen a tányéron még lehetne dolgozni, izgalmasabbá tenni.

Fotó: A szerző felvétele

Második fogásom a kiváló füstölt lazac volt gazdagon dresszingelt vegyes levélsalátával, amely remekül harmonizált a mellé rendelt Kreinbacher pezsgővel. A Medavik mézestorta okozott igazi meglepetést, az volt az eredeti elképzelésem, hogy fotózás és kóstolás után elcsomagoltatom, de nem várt könnyedségével annyira etette magát, hogy az utolsó morzsáig elfogyott.

Fotó: A szerző felvétele

A kiszolgálás az említett apró tévedés dacára tanítható: szívélyes, udvarias, segítőkész, egyszerre tartásos és kommunikatív. A tulajdonos Molnár Attilával is alkalmam volt néhány mondatot váltani és elismerésemet kifejezni.

Az árak nem alacsonyak, de mindent egybevetve értékarányosak. Előételek 1500 és 4900, főételek 4900 és 6900 forint között kaphatók, a levesek egységesen 2500, a desszertek 2000 forintba kerülnek.

Az újragondolt, étteremszerű, a korábbinál sokkal hangulatosabb Moszkvatér eredeti, izgalmas, egyedi hely, ahonnan még el sem mentünk, de már visszavágyunk.

Elérhetőségek:

Moszkvatér bisztró

Budapest, Fő utca 30.

Honlap: https://www.moszkvaterbisztro.hu/

Telefonszám: [phone] 

E-mail-cím: [email protected]

Borítókép: Moszkvatér (Fotó: A szerző felvétele)