A helyi legenda szerint a település neve is a borhoz kötődik. Szent László királyunknak katonái borral megtöltött tököt hoztak, aki élcelődve megkérdezte, milyen bélű a tök. Hogy akkor milyen bélű volt, azt már valószínűleg nem tudhatjuk meg, de a mai borokat szerencsére meg lehet kóstolni.
Egykor 380 pincében zajlott az élet a török idők után württembergi svábokkal betelepített faluban, melyet az 1884-es borászati törzskönyv a Szatmár-Kővár borvidékbe sorolt. A huszadik század alaposan megtépázta az egykor virágzó szőlőtermesztést, borászatot, a svábok szétszóródtak a világban. Johann Brutler azonban több mint 20 év után visszatért Németországból, és Lieb Mihállyal együtt 1999-ben alig több mint 2 hektár területen újrakezdte a gazdálkodást.
Johann, aki a régi-új filozófiát, a „modern” kézművességet elhozta Krasznabéltekre, sajnos néhány éve egészségügyi okokból kiszállt a borászatból, de a fejlődés töretlen maradt az új résztulajdonossal, Görbe Edgárnak és Serli Csilla főborásznak köszönhetően.
A Nachbil megnevezés egyébként az egyik dűlőre utal, jelentése „a dombon túl”.
A terület folyamatosan nőtt, ma már több mint 20 hektárt sikerült betelepíteni. Pinot noir, Merlot, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Fekete leányka és Syrah adják a vörös-, míg Chardonnay, Pinot gris (Szürkebarát), Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Tramini, Királyleányka és Sárga muskotály a fehérborok alapját. Emellett egy régi helyi szőlőfajta, a Grünspitz is nagy megbecsülésnek örvend a pincészetnél.
A pince már eredetileg is „kézműves” borászatnak indult, ami többek között azt jelentette, hogy szerették volna megőrizni a szőlő és a termőterület eredeti ízeit, emiatt nem használtak fajélesztőt és próbálták elhagyni a „kémiát”. Bár már kezdetektől kacérkodtak a gondolattal, végül a három éves átállási időszak után 2017-ben kapták meg a biotanúsítványt az ökológiai szőlőtermesztéshez.
Az ökobor-technológiánál sem álltak meg, tovább léptek a natúrboros stílus felé, bár Serli Csilla igencsak tartott tőle, hogy mi lesz, ha derítetlenül, szűretlenül kezdenek palackozni. Egy képzett borász ugyanis szereti kontroll alatt tartani a folyamatokat, a natúrborok ezzel szemben időzített bombák, sosem lehet tudni, mi történik az élő anyaggal palackozás után.
