Érd legjobb sörözői: a Blues tanya, a Csehvegő és a Köleses

A közösségi médiában nemegyszer találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy a nagyipari sör a jó, a kézműves/kisüzemi pedig sznobéria, ihatatlan, élvezhetetlen, s nem mellesleg irreálisan drága. E sommás, de sokak által osztott álláspontot nyilván nem támasztja alá a valóság, sőt a valóság ezzel szinte teljes mértékben ellentétes, mindenesetre egy-egy ilyen megnyilvánulás rávilágít arra, hogy ami a témával mélyebben foglalkozók számára evidencia, az messze nem az egy átlagos sörfogyasztónak.

2024. 05. 17. 20:01
Forrás: A szerző felvétele
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak azért fogalmaztam úgy, hogy „szinte teljes mértékben ellentétes”, mert mindig is voltak, akik felkapaszkodva a kézműves hullámra a silány minőséget e címszó alatt próbálják eladni, másrészt a nagyipari méretekben is lehet minőséget produkálni, lásd például a BrewDog nevű sörfőzdét, mely ugyan a globális sörforradalom egyik kultikus intézménye, a Punk IPA-juk sokaknak az első katartikus sörélményt adta, nekünk is egyébként, de akkora mennyiséget gyárt, hogy termékeivel úgyszólván az egész világon jelen van. „A nagy is lehet szép.” Az viszont biztos, hogy az egyedi, különleges minőséget hiába keressük a nagyipari multisörök között.

Amikor 2009-ben az aradi minőségi italfogyasztás egyik legkövetkezetesebb és legkitartóbb népszerűsítője, több minőségelvű, mára sajnos megszűnt kultúrkocsma működtetője és rangos rendezvények ötletadója, illetve szervezője, Schmak András az Alkonyi László által éveken keresztül megszervezett 7×7-es borkóstolóról hazafelé jövet Békésszentandrás irányában tért el a megszokott útvonaltól, hogy megmutassa a társaságnak a Rózsa sörözőt, ahol helyben főzött sört mérnek ki, őszintén szólva nem fogtam fel, hogy a kisüzem és a nagyipar között egy fontos törésvonal húzódik. 

Megvolt ugyan a varázsa annak, hogy azt isszuk, ami a szomszédos épületben készül, de mivel nagyon gyermekcipőben járt még akkoriban a kézműves sörfőzés, s a sör szinte egyenértékű volt az arctalan multik tömegtermékeivel, nem érzékeltük a kérdés mélységét. 

Kivételt abban az időben a belga sörök jelentettek csak számunkra, a multik által meg nem vásárolt cseh és német privát főzdék söreit még nem ismertük igazán. 

Baráti körömmel együtt 2012-ben kezdtünk el tudatosan kézművesnek is mondott kisüzemi söröket kóstolgatni, s persze minket is az IPA irányzat vett le leginkább a lábunkról, az erősen komlózott úgynevezett hoplagerek mellett. Vadásztuk akkoriban azokat a helyeket, ahol ilyen sörhöz lehetett jutni, nagy segítségünkre volt a kezmuvessorok.hu oldal, melynek szerkesztői arra törekedtek, hogy minden kisüzemi főzde és minden kézműves sört kínáló egység felkerüljön a térképükre. Kereken tíz éve összeállítottam a saját top 20-as listámat, jellemző, hogy öt évvel később már top 100-as listát állíthattam össze olyan helyekből, ahol kommersz sör nincs vagy nem domináns.

Amikor 2012-ben a Dining Guide Toplista gasztronómia című kiadványában a legjobb sörözők között nem találtuk a nagyipari multisöröket kimérő, egyébként hangulatos egységeket, nem esett rögtön le a tantusz. 

Pedig a tízes lista előtti oldalakon bemutatták a legjobb tíz magyar sört, melyek közül egy multitermék sem akadt, részletezték ezek gasztronómiai elhelyezhetőségét, listázták a legizgalmasabb itthon kapható csúcssöröket, s külön írásban foglalkoztak a sörforradalommal, bemutatva annak arcait a Grabanc IPA-t jegyző Kővári Gergőtől a Főzdefeszt-szervező Bart Dánielen át rovatbeli szerzőtársamon, Vásárhelyi Istvánon át a mai kis írás egyik főszereplőjéig, Szilágyi Andrásig. (A szép emlékű fotón szerepel még a sajnos megszűnt Csobánci kézműves serfőzdét képviselő Majoros Gábor, a Skansen-klubos Tóth Imre, valamint Tibald Ákos, a ma már Ganz söröző néven működő Sörmanufaktúra tulajdonosa.)

Időközben megizmosodott mind a minőségi magyar sörfőzés, mind pedig a köré épülő szubkultúra, ma már országos szinten több száz olyan helyet találhatunk, ahol minőségközpontú főzdék nedűi állnak a középpontban. 

S nyilván, ma már, ha egy adott település legjobb sörözőit vesszük számba, eleve kiesnek azok, melyek csak és kizárólag nagyipari multitermékeket árulnak.

 

Lássuk akkor Érdet, mely a legutóbbi népszámlálás szerint 71 243 lelkes település, amivel Pest vármegye legnagyobb városa, országos szinten pedig a tizenegyedik legnagyobb város. Két vendéglátóegység is működik itt, mely kifejezetten a minőségi sörökre összpontosít, az egyik a cseh profilt választó Csehvegő, a másik a magyar kisüzemi szcéna legjobb főzdéinek egy részét bemutató Köleses. 

Mindenképp megemlíteném még a Blues tanyát, mely ugyan a nagyipari vonalon mozog, de egyedülálló színfoltot képvisel azzal, hogy minden este élőzenével örvendeztetik meg a közönségüket. 

A szerző felvétele

Ottjártamkor épp az Ismerős Arcok egyik elődzenekarának, a Stexasnak a koncertjére készülődtek. 

A szerző felvétele

Van továbbá Érden néhány étterem is, melynek sörkínálata túlmutat a kommersz tételeken. A Pesaro-ban Csíkit csapolnak, Branco Steakhouse-ban Bernard Pilst és Erdinger búzát, a Poirot-ban pedig impozáns belga palackos választékkal várják a vendégeket.

Visszatérve a sörözőkre, a Csehvegő kialakult törzsközönséggel rendelkező, galériázott hely, mely szaküzletként is működik. „A régi jó barát a szomszédos széken. A kedvenc söröd az asztalon. A gondok az ajtón kívül. Kezdődhet a csevegés!” – olvasható a honlapjukon. Tíz cseh sörgyár söreit forgalmazzák, ezek a Cerna Hora, a Holba, a Jezek, a Klaster, a Litovel, a Lobkovitz, a Permon, a Platán s a Rychtár. 

A szerző felvétele

Öt csappal működnek, egy korsó sör ára 1300 és 2000 forint között mozog, lehet rendelni sörkóstolót is, mely 3000 forintért minden sörből tartalmaz egy pikolót. Jó időben teraszt is működtetnek, a belső emeleti részben némi intimitást adó bokszok, csocsó és biliárd várja a betérőket. Két ízben jártam csak náluk, mert kissé távol esnek a vasútállomástól. A kiszolgálás kedélyes, közvetlen, a törzsvendégeknek estére már emelkedett a hangulata. Ha akad a vezetést vállaló társam, bizonyára meglátogatom még őket.

A szerző felvétele

A Köleses söröző érdekessége, hogy a tulajdonos, a már említett Szilágyi András maga is gerilla-főző, Jászdózsán főzeti az itt kimért söreit. A hely egy sokemeletes fő úti tömbház aljában működik, az épület háta mögött, a lakótelepre néző részen, ahol sokkal kisebb az átmenő forgalom, de így is kialakult a maga vendégköre a 2013-as nyitás óta. Jó időben a teraszon is megihatjuk a sörünket. 

 

Belépve jobbra a pult fogad, ahol jellemzően törzsvendégek üldögélnek magasított székeken, balra a sörhűtő, ahol gyorsan feltérképezhetjük a választékot. A parányi beltérben néhány kerek asztal és hozzájuk tartozó két-három szék is elfér. 

A terem végében fából ácsolt polc, rajta megannyi minőségi főzet palackja ad egyedi hangulatot a sörözőnek. A polc felett két fontos felirat, egyik rögzíti, hogy „a világ nem tökéletes, de legalább van sör”, a másik egy örökzöld poén, miszerint „mindenkinek hinni kell valamiben, én azt hiszem, hogy iszom még egyet”.

A kiszolgálás kedves, közvetlen, maga a tulaj áll a pult mögött, aki kedélyesen sztorizgat a betérőkkel.

Az italválaszték lényege a sör, három csappal dolgoznak, kettőn saját főzet folyik, a Köleses világos, valamint az Időutazó névre hallgató American Pale Ale. 

Ezeknek az ára rendkívül kedvező, egy háromdecis pohár 400, egy félliteres korsó 650 forintba kerül. A palackos, illetve dobozos választék 15–20 tételre rúg, s folyamatosan változik, ottjártam idején a békésszentandrási, a magyarhertelendi Kapucinus és a fővárosi Monyó főzde söreiből lehetett válogatni. Változó a néhány tételes bor-, illetve töményszortiment is, melyek között több prémiumtételt találhatunk, főleg a whisky- és pálinkaműfajban.

Ételkínálat nincs, de bárki rendelhet harapnivalót a környező helyekről, pár száz méteres körzetben tucatnyi vendéglátóhely működik egy kínai büfétől a Daiga Sushi báron át a Pesti Pipi helyi egységéig. 

Eddig mindössze kétszer jártam náluk, de csak azért, mert a múlt hónapban fedeztem fel a helyet. Megkóstoltam a nemzeti rendezvényekről, köztük a Kurultájról s az Ősök napjáról már ismert saját főzésű söröket, melyek egyedi színfoltot képeznek a magyar sörpalettán, továbbá a Monyó főzdétől is ittam egy Grumpy Octopus nevű IPA-t.

Egy szó, mint száz, az érdiek nem állnak rosszul a minőségi sörözők tekintetében, bár minden városunkban lenne ennyi jó sörlelőhely! 



 

Elérhetőségek:

Köleses söröző

Érd, Budai út 24.

Telefonszám: + 36 20 315 9166

Honlap: https://www.facebook.com/akolesessor/

E-mail-cím: [email protected]



 

Csehvegő

Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 117.

Telefonszám: +36 20 271 8200

Honlap: https://beerboard.hu

E-mail-cím: [email protected]



 

Blues tanya

Érd, Riminyáki út 62.

Telefonszám: +36 30 292 9294

Honlap: https://www.facebook.com/BluesTanya



 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.