Dráma a Heysel-stadionban

A sötétkék, Zidane feliratú mezbe bújt kisfiú édesapjával együtt roppant ismerősnek tetszett, s közelebb lépve a Heysel- (mai nevén: Baldvin Király-) stadion VIP-páholyához, ki is lehetett zárni a tévedés lehetőségét: Orbán Viktor miniszterelnök gyermekével együtt nézte meg az Európa-bajnokság Franciaország–Portugália (2-1) elődöntőjét. A lefújást követően a kis Orbán volt csak maradéktalanul elégedett, hiszen kedvencei, a franciák aranygóllal jutottak a döntőbe, de a magyar kormányfő sem látszott túl boldogtalannak.– Csodálatos mérkőzést élvezhettem végig, bár ez nem az ” „én” Európa-bajnokságom, hiszen az általam favorizált csapatok már elbúcsúztak. Pedig anynyira, de annyira szorítottam Csehországnak és Portugáliának...– Köztudomású, hogy nagy futballrajongó. Most hogyan sikerült eljutnia az Euro 2000 utolsó napjaira?– Szabadságomat töltöm itt, s egy ilyen eseményt vétek lenne kihagyni. A Hollandia–Olaszország elődöntőt követően hazatérek, mert pénteken (azaz ma – a szerk.) találkozom az ENSZ főtitkárával, Kofi Annannal. De a vasárnapi rotterdami döntőre már ismét nagy izgalommal készülök.– Tetszik önnek a hangulat?– Ebben igazán az a csodálatos, hogy édesapák, édesanyák, kicsi és nagy gyerekek is itt vannak a stadionban, és igazán fantasztikus hangulatot teremtenek. Itt ki lehet hozni a családot egy-egy mérkőzésre, s bevallom, jó itt lenni közöttük, élvezni ezt a csodát, amit labdarúgásnak hívnak.– Igazán nem szeretnék ünneprontó lenni, de mindezt mikor érhetjük el odahaza, egyáltalán: eljuthatunk idáig?– Eljuthatunk, s mindent meg kell ezért tennünk! Nagyon kemény munkával öt-hat év alatt előbbre lehet lépni. Bár nem arra gondolok, hogy 2008-ban már aranyérmesek leszünk az Eb-n, inkább arra, hogy egyszer majd a magyar labdarúgó-válogatott is ott lehet egy ilyen nagyszerű eseményen.A miniszterelnök ezután kézen fogta kisfiát, elindultak, s ahogyan néztem a gyermeket, ő bizony már odaadta volna az aranyérmet a gall válogatottnak. Erre azonban még várnia kell vasárnapig.Különben az igazán drámai végjátékot, az aranygólt hozó elődöntő után a VIP-páholy kijárata volt a legizgalmasabb hely a brüsszeli stadionban. Szinte percenként közeledett egy-egy híresség. Elsőként a Liverpool francia edzőjét, Gerard Houllier-t szólítottam meg.– Bárki bármit állít, ez tiszta tizenegyes volt – mondta a francia (még szép, mi mást mondana...). – A szituáció azért volt nagyon különös, mert a játékvezető nem látta az esetet. Szerencsére Sramka partjelző kiváló munkatársnak bizonyult ezen az estén.– Mindezek után melyik csapat nyeri az Európa-bajnokságot?– Most, hogy Franciaország bekerült a fináléba, nagyon reménykedem abban, hogy Barthezéké lesz az aranyérem, bár a holland és az olasz gárda életveszélyes ellenfél lehet.Houllier után a skót Andy Roxbrough érkezett, aki az UEFA technikai delegátusa.– Az Európa-bajnokság előtt mindenkinek felhívtuk a figyelmét arra, hogy az asszisztensek már-már ugyanolyan hatáskörrel bírnak, mint a játékvezetők. Ebben az esetben is az történt, amiért ezt a szabályt kitaláltuk: Benkö bíró nem látta a történést, asszisztense viszont igen.– Mégis, sokan botrányosnak tartják, hogy így ért véget ez a találkozó.– Talán az a baj, hogy Benkö először szögletet ítélt, s csak utána adta meg az egyébként jogos tizenegyest. Mindez valóban felkorbácsolta az indulatokat, de az összecsapás végén látható sportszerűtlenségre ez sem lehet magyarázat.Síró portugálok, ünneplő franciák vonultak Brüsszel utcáin. Hajnalban, amikor hazafelé megálltunk egy autópálya melletti benzinkútnál, az üzletben lévő tévé előtt döbbent luzitán szurkolók álltak, s vártak – talán a csodára. De a dobozban sem lehetett mást látni, csak azt, amit a stadionban: győzött Franciaország, s az első olyan gárda lehet a világon, amely a világbajnoki cím megszerzését követően Európa-bajnokságon is felállhat a dobogó tetejére. Talán a sors is visszaadott valamit a kékeknek: az 1978-as vb-n Argentínában a francia válogatott úgy kapott ki 2-1-re Argentínától, hogy Trezor egyszerűen ráesett a labdára. Akkor szó sem volt szándékosságról, a bíró viszont ott is úgy ítélt, ahogy Benkö játékvezető ezen a drámai brüsszeli éjszakán.