Kásás Kásásról

A legjobb is lehet még jobb. Legalábbis így gondolhatja Kásás Zoltán, a Bajnokok Ligája idei kiírásának győztese, a jugoszláv Naftagas Becsej vezetőedzője. A szakember azt mondja, lett volna néhány ötlete, amitől fia, a világ legjobbjának megválasztott, 24 esztendős Kásás Tamás jelenlegi önmagát is túlszárnyalhatná.Hogy miért csak lett volna? Azért, mert a vasárnap véget ért 6. Unicum Kupa legértékesebb pólósa és gólkirálya a következő három évben is a Posillipo Napoli színeiben lövöldözi majd a gólokat, hiába szerette volna őt nagyon megszerezni a Becsej.– Igen, lett volna néhány ötletem Tamás számára, mert azt hiszem, a védekezésén, a helyezkedésén még tudnék javítani. Ehhez azonban mindenképpen együtt kellene dolgoznunk, hiszen ez nem úgy működik, hogy én elmondom a véleményemet és javaslataimat, ő pedig levonja a megfelelő következtetéseket, és máris másképpen viselkedik a vízben – magyarázza a szakember.– Tamástól úgy tudom, hogy bár ön nagyon szerette volna a saját csapatában látni a fiát, ő egyrészt imádja Nápolyt, másrészt zavarná, ha az apja lenne az edzője.– Egészen pontosan az óbe-csei klub vezetői voltak azok, akik mindent megtettek volna, hogy megszerezzék, de visszautasította nemcsak a mi hívásunkat, hanem még az olasz Savonáét is, pedig az ő ajánlatuk anyagilag jobb volt a Posillipóénál. Tamás azonban imád Nápolyban játszani. A Savona most Märcz Tamással és Dubravko Simenccel erősített. Ami a dolog másik részét illeti, a fiam valóban sohasem szerette, ha az apja ott áll a medence szélén.– Az ön szerződése meddig szól?– Újabb egyéves megállapodást kötöttem a Becsejjel. Szeretnénk ismét megnyerni a Bajnokok Ligáját, hiszen mi vagyunk a címvédők. A BEK-tró-feát eddig egyedül a Posillipónak sikerült megvédenie, amikor még Estiarte és Ferretti is abban a csapatban pólózott.– Mit szól ahhoz, hogy az ön együttesének két új magyarja, Biros Péter és dr. Molnár Tamás a fizetésük felét előre kérik a szerződés aláírásakor?– Természetesen tudok róla, de tud róla a klubigazgatónk, Reperger Sándor is, aki kedden Budapestre érkezik, hogy mindenben megállapodjon Birossal és Molnárral.– Ön benne él a jugoszláv vízilabdasportban, mit gondol, a plávik mennyire veszélyesek ránk?– Nagyon erős a jugoszláv póló, ráadásul velük is és a horvátokkal is egy csoportban vagyunk az olimpián. Ha az erőviszonyokat nézem, akkor szerintem magyar–jugoszláv döntő lesz Sydneyben október 1-jén.– Milyen a mi válogatottunk?– Szinte példátlan, hogy a négy évvel ezelőtti, junior Eb-t és vb-t nyert csapat csaknem kompletten „átmentette” magát a felnőtt válogatottba. Ezek a fiúk megszokták, hogy jobbak mindenkinél, hiszen annak idején nem volt ellenfelük. Erre vannak beprogramozva. A korábbi évekhez képest abban is megváltozott a csapat, hogy nem esnek pánikba, ha hátrányba kerülnek. Példa erre a tavalyi Eb-döntő, ahol a horvátok az elején 3-0-ra is vezettek, de Kemény Dénes nem harapta le a játékosok fejét, csak elmondta, hogy valami nem stimmel, és nem ártana változtatni. A többit rájuk bízta, ők pedig megoldották.