Hiába próbált meg mindent az újpesti klub, hogy emlékezetessé tegye az Újpest–Vasas idénynyitó mérkőzést; hiába a pomponos tánckar, a laikusságukkal a kezdés előtti feszültségben derűt fakasztó hangosbemondók – például: egyes sorszámmal Bíró Szabolcs... –, hiába a slágerlisták élmezőnyében is előforduló női együttes, hiába a részben felújított stadion, s hiába a Himnusz, a pályán történtekre az új szellemiség egyelőre nem volt hatással. Így hiába üzeni a szurkolóknak Köteles György, az újpesti tulajdonosok jogi képviselője a mifelénk igen színvonalas új klubújságban: „Hétfőtől péntekig keményen dolgozunk a klubban, hogy szombaton közösen ünnepelhessünk”...Merthogy a gól nélküli döntetlenre végződött Újpest–Vasas mérkőzés elmaradt a várakozástól, bár adódik a kérdés: miért és miben reménykedünk állandóan a bajnoki idények kezdete előtt? Adott esetben egy önmagához képest fizikailag és szakmailag is megerősödött, de korántsem egységes csapat fogadott egy szintén – itthon nagy névnek számító játékosokkal – „felturbósított”, igaz, nem teljesen összeállt tizenegyet. S azt már jó ideje tudjuk, mit jelentenek ezek a jelzők így, egymás mellett... És persze minden más lett volna, ha a két csapat nyerni akar a rangadóként felvezetett mecscsen, és nem elégszik meg azzal, hogy nem akar kikapni.A megszokott „szezon eleji forma” minősítés helyett azonban most mást hallhattunk a szakmáért felelősöktől. „Bele akartunk harapni a labdába, nem tudtunk folyamatosan játszani” – vélekedett igen kritikusan a találkozó után Kisteleki István, a hazaiak vezetőedzője, aki ezt közérthetőbben így fogalmazta meg: „Munkásmeccs volt, görcsösen futballoztunk.” Kisteleki egyébiránt maximálisan elégedett volt játkosai hozzáállásával, küzdeni tudásával, a védelem maszszívságával, de azt elismerte: rengeteg munkára van szükség ahhoz, hogy csapata szó szerint játssza a futballt. Mezey György, a Vasas szakvezetője roppant értékesnek nevezte az egy pontot, mert: „Hidegháború miatt egyik csapat sem tudta saját játékát nyújtani.” Mezey zavaró tényezőként említette az éppen az Újpestből szerződtetett Tóth és Pető hetekig tartó atigazolási ügyét, a sérülése pillanatában Szlezákot szerelni próbáló Kabát szidalmazását vagy éppen a csak sejtelmesen említett fenyegetéseket.A 0-0 ellenére a mérkőzésnek volt egy vesztese: Szlezák Zoltán, akinek az első félidő közepén, egy rossz mozdulat során elszakadt a térdkalács alatti, vagyis a patella-ina. A mérkőzés közben kórházba szállított védő felépülése leglább három hónapot vesz igénybe.
Ennyi volt, lemond Berg Dániel a botránya után
