Három hete, amikor hazaérkezett Bukarestbe a román válogatott új főedzője, Anghel Iordanescu, már első nyilatkozataival elkezdte a mentegetőzést. Azaz: sok az előre megbeszélt mérkőzés a bajnokságban, és amíg ez nem szűnik meg, senki se számítson az eredmények javulására. Ismét hangoztatta, egyszer már megszellőztetett állítását: Románia válogatottja azért nem jutott ki az idei világbajnokságra, mert Bölöni László – aki a selejtezők kezdetén szövetségi kapitány volt – súlyosan hibázott. Legnagyobb vétke, hogy a száznyolcszoros válogatott játékosból edzővé, majd szövetségi kapitánnyá vált sportember túlságosan nagy hévvel látott hozzá a fiatalításhoz. Iordanescu szavaiból nevek említése nélkül is az derült ki, hogy több, jóval a harmincon felül járó labdarúgóra lett volna szükség a csapatban.
És mit ad isten, nem sokkal a nyilatkozat elhangzása után, az új-régi szövetségi kapitány kénytelen volt korábbi, éppen a Bölöni edzette lisszaboni Sportinggal kötött kölcsönös megegyezés alapján a válogatott előkészületeit Portugáliában elkezdeni. Iordanescu ismételten hangsúlyozta, hogy ezt az edzőtáborjellegű vendégeskedést nem ő szervezte, Bölönit ismét bűnbaknak kiáltotta ki, ám a portya végül mégis létrejött. És amit a román szaksajtó egy része is elismer, Bölöni úriemberhez méltóan fogadta az egykori klubtársától kapott támadást. Nem foglalkozott a nyilatkozat részleteivel, csupán ennyit mondott a válogatottat Portugáliába elkísérő bukaresti újságíróknak:
– Csodálkozom, hogy Anghel Iordanescu azt állítja, nem mondott olyasmiket, amit a lapok megírtak, azt mondja, minden bizonnyal félreértették a szavait. Már bocsánat, de ez kissé nevetséges. Hogyan lehet, hogy engem, aki nem mindig a leghelyesebben fejezem ki magam románul, soha sem értettek félre, őt pedig, a román anyanyelvűt az egész román sajtó elértette?
Bölöni még jó munkát, sikereket kívánt utódjának, akinek csapata utolsó lisszaboni mérkőzésén 2-1-re győzött a Sporting tartalékgárdája ellen.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
