Hírmondó is alig maradt

Régi-új mester kezdte meg a munkát a múlt hónapban a Hungária körúton. Egervári Sándort ismerősként köszönthették az MTK-nál, hiszen a kilencvenes évek végén kupagyőzelemig és bajnoki címig vezette a kék-fehéreket. Hároméves dunaújvárosi edzősködés után tért vissza a fővárosba, ahol új csapatot, más MTK-t talált.

Róth Ferenc
2002. 07. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

-LABDARÚGÁS-
Várhidi Péterrel készült interjúnkban a Videoton edzője azt mondta, hogy egy edző sosem csomagol ki teljesen a bőröndjéből… Célozva ezzel arra, hogy ebben a szakmában szinte semmit nem lehet biztosan, egyértelműen tudni, hosszú távra tervezni pedig végképp képtelenség. Valahogy így lehet a kofferozással Egervári Sándor is, azzal a különbséggel, hogy ő akár meg is találhatta azt, amit netán ottfelejtett a Hungária körúton. Onnan költözött el ugyanis Dunaújvárosba, hogy aztán júniustól ismét a legrégibb magyar klubbal, az MTK-val kössön szerződést.
– Ha a holmimat megtalálhattam volna is, a három évvel ezelőtti csapatot semmiképpen. Ha hirtelenjében jól számolom, csupán hárman maradtak meg hírmondónak az akkori gárdából: Illés Béla, Komlósi Ádám és Madar Csaba. Így aztán egy számomra teljesen új csapatot vettem át – mondja Egervári.
– Kísérletezésre feltehetőleg nem sok ideje marad, mert az MTK-ban, miként a Fradiban is, csak a győzelem az elfogadható. Egyrészt a pénzt adó, s így az elvárásait jogosan megfogalmazó tulajdonos miatt, másrészt pedig az utóbbi évek eredményessége alapján.
– Tisztában vagyok mindkét tényező súlyával. Azt azonban látni kell, hogy a magyar mezőnyben jelenleg az Újpest, a Ferencváros és a Zalaegerszeg rendelkezik a legerősebb, legkiegyensúlyozottabb játékosállománnyal, az ő igazolásaik sikerültek a legjobban. Ezzel együtt a dobogós helyezés a cél, más nem is lehet.
– Ehhez azonban a három ön által említett csapat közül legalább egyet meg kell előzniük.
– Az úgynevezett hatpontos meccseket hozni kell, s akkor valós lesz az esély az éremre. De korai még erről beszélni, még el sem kezdtük a bajnokságot, s hol van még a vége!
– A játékosok már túltették magukat a csapnivaló tavaszon?
– Tény, őket is megütötte a sikertelen sorozat, de azt hiszem, ezen ma már fölösleges keseregni. A vereségekre egyetlen gyógyír létezik: a győzelem, a siker.
– A világbajnokságon látott mérkőzések, ha lehet, még jobban felnagyították a magyar futball hibáit, a nálunk tapasztalt hiányosságokat.
– Más közeg, más világ, más hozzáállás. Minden más volt a világbajnokságon, nagyon messziről kellene kezdeni az összehasonlítást, tán nem is érdemes nekifutni. Amiben egyenlő a mérce, abban mérjünk egyenlően. Hallom, egyes edzőkollégák nem értik, miért nem ülhetnek le a kispadra, pedig tény, hogy nincs meg a szükséges papírjuk, az érvényes licencük. A lecke pofonegyszerű: el kell végezni azokat a tanfolyamokat, amelyeken mi is hallgatók voltunk, le kell tenni a vizsgát, amelyen mi is átestünk, s utána helyet lehet foglalni a kispadon. Ilyen egyszerű az egész. Régóta létezik a szabály, így a feltételek egyenlők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.