-LABDARÚGÁS-
Várhidi Péterrel készült interjúnkban a Videoton edzője azt mondta, hogy egy edző sosem csomagol ki teljesen a bőröndjéből… Célozva ezzel arra, hogy ebben a szakmában szinte semmit nem lehet biztosan, egyértelműen tudni, hosszú távra tervezni pedig végképp képtelenség. Valahogy így lehet a kofferozással Egervári Sándor is, azzal a különbséggel, hogy ő akár meg is találhatta azt, amit netán ottfelejtett a Hungária körúton. Onnan költözött el ugyanis Dunaújvárosba, hogy aztán júniustól ismét a legrégibb magyar klubbal, az MTK-val kössön szerződést.
– Ha a holmimat megtalálhattam volna is, a három évvel ezelőtti csapatot semmiképpen. Ha hirtelenjében jól számolom, csupán hárman maradtak meg hírmondónak az akkori gárdából: Illés Béla, Komlósi Ádám és Madar Csaba. Így aztán egy számomra teljesen új csapatot vettem át – mondja Egervári.
– Kísérletezésre feltehetőleg nem sok ideje marad, mert az MTK-ban, miként a Fradiban is, csak a győzelem az elfogadható. Egyrészt a pénzt adó, s így az elvárásait jogosan megfogalmazó tulajdonos miatt, másrészt pedig az utóbbi évek eredményessége alapján.
– Tisztában vagyok mindkét tényező súlyával. Azt azonban látni kell, hogy a magyar mezőnyben jelenleg az Újpest, a Ferencváros és a Zalaegerszeg rendelkezik a legerősebb, legkiegyensúlyozottabb játékosállománnyal, az ő igazolásaik sikerültek a legjobban. Ezzel együtt a dobogós helyezés a cél, más nem is lehet.
– Ehhez azonban a három ön által említett csapat közül legalább egyet meg kell előzniük.
– Az úgynevezett hatpontos meccseket hozni kell, s akkor valós lesz az esély az éremre. De korai még erről beszélni, még el sem kezdtük a bajnokságot, s hol van még a vége!
– A játékosok már túltették magukat a csapnivaló tavaszon?
– Tény, őket is megütötte a sikertelen sorozat, de azt hiszem, ezen ma már fölösleges keseregni. A vereségekre egyetlen gyógyír létezik: a győzelem, a siker.
– A világbajnokságon látott mérkőzések, ha lehet, még jobban felnagyították a magyar futball hibáit, a nálunk tapasztalt hiányosságokat.
– Más közeg, más világ, más hozzáállás. Minden más volt a világbajnokságon, nagyon messziről kellene kezdeni az összehasonlítást, tán nem is érdemes nekifutni. Amiben egyenlő a mérce, abban mérjünk egyenlően. Hallom, egyes edzőkollégák nem értik, miért nem ülhetnek le a kispadra, pedig tény, hogy nincs meg a szükséges papírjuk, az érvényes licencük. A lecke pofonegyszerű: el kell végezni azokat a tanfolyamokat, amelyeken mi is hallgatók voltunk, le kell tenni a vizsgát, amelyen mi is átestünk, s utána helyet lehet foglalni a kispadon. Ilyen egyszerű az egész. Régóta létezik a szabály, így a feltételek egyenlők.
Hollandia lezárja a kapukat: példátlanul szigorú menekültügyi törvényeket fogadtak el
