-JÉGKORONG-
Amióta a legjobb orosz jégkorongozók az észak-amerikai profi bajnokságban (NHL) szerepelnek, óhatatlanul csökkent az orosz bajnokság színvonala, ám a sportág népszerűsége inkább csak növekedett. A tehetséges fiatalok számára az NHL a meggazdagodás biztos lehetőségét csillantja fel. Az utánpótlás-nevelés mindennél fontosabb, amelyet magam is tapasztalhattam a Moszkvában rendezett Tretyak-kupán, ahol nem csupán a világhírű kapus forgolódott gyakran, de az eredményhirdetésen az orosz metropolisz főpolgármestere is megjelent, aki „minden oroszok cárja”, Putyin után a belpolitikai élet egyik legtekintélyesebb személyisége.
Az idei tornának különös apropót adott, hogy éppen harminc esztendeje, 1972-ben járt először szovjet csapat Kanadában. A kanadaiak ugyan ünneprontónak bizonyultak, hiszen a csecsen túszejtő akcióra hivatkozva lemondták a részvételt, ám szerencsére az amerikaiak nem követték a kanadai példát, így a hagyományos orosz–amerikai vetélkedés biztosította a hangulatot.
A három korosztályban hat ország részvételével lebonyolított eseményen első alkalommal vehetett részt magyar csapat, amely persze nem volt véletlen. A Budapest Stars már szeptemberben letette névjegyét, amikor a moszkvai főváros egyik kerületében, Ogyinocovóban a jégcsarnokavatón csak némi csalással vesztette el a döntőt.
– A tornán 18-0-ra legyőztük a hazai csapatot, amely aztán mégis bejutott a döntőbe – mesélt a szeptemberi kirándulás sajátosságáról Kercsó Árpád. – A finálé előtt az elnökünket, Dimitrij Maszlovot az akkor is védnökként jelenlévő Tretyak megkérte, ne tiltakozzunk amiatt, hogy megerősítették a csapatot, mert a győzelem most politikai kérdés. Végül a CSZKA Moszkva két legjobb sorának vezérletével 4-2-re nyert is az Ogyinocovo. A meccs után Tretyak bejött az öltözőbe, s külön gratulált, elismerve, hogy a tornát szabályos körülmények között mi nyertük.
Ha akkor a kupát nem is hozhatta haza a Stars, az elismerés jeleként meghívót kapott a jóval erősebb Tretyak-kupára, ahol hivatalosan szerepelt a nemzet büszkesége, a CSZKA. A felnőttek között a katonaklub ugyan már nem a legjobb Oroszországban, utánpótláscsapatai még mindig legyőzhetetlenek, s ha Moszkva valamelyik kerületében feltűnik egy tehetség, az hamarosan a CSZKA-ban folytatja pályafutását.
A rendezők pénzt, fáradtságot nem kímélve gondoskodtak a vendégegyüttesekről. Az orosz szemmel luxuskörülményeket nyújtó, impozáns, 29 emeletes Ukrajna Hotelben szállásolták el valamennyi csapatot; minden estére programot szerveztek, s a Dinamo, valamint a CSZKA egy-egy szuperligás mérkőzésén ámuldozhattak a gyerekek, mi is az igazi mérce. Az önfeledt szórakozást biztosító cirkusz- és színházlátogatás ezúttal azonban nem csupán a kulturális élményről szólt, gyaníthatóan sokkal fontosabb volt a biztonság érzékeltetése, amelyről a detektoros fémkeresőkön kívül egyéni motozással gondoskodtak. Mindezt magunkon is tapasztalhattuk, hiszen Moszkva-szerte kilométerenként igazoltatták az autósokat a rendőrök, a Milicia feliratú amerikai Fordok a jelentősebb csomópontoknál megfigyelőállást foglaltak el, s a géppisztolyos karhatalom ugyanúgy része a városnak, mint Londonnak a fegyvertelen boby.
A vérforraló izgalommal azonban a jégcsarnokban találkozhattunk. Az előkészítő korosztály – már korántsem csetlő-botló 11 éves hokispalántái – parázs csatákat vívtak. A Budapest Stars, a már említett CSZKA Moszkva és a Cleveland mellett a dinamós gyerekekkel megerősített Ezüst Cápákkal, valamint a lett Mettalurg Liepajával csatázhatott. Már a Mettalurg 3-1-es legyőzésekor is érezhette Kercsó Árpád, hogy ez a torna más, mint az ogyinocovói volt.
– Kész csoda, hogy mi ezekkel a csapatokkal felvesszük a versenyt – kommentálta a látottakat a mester. – Bár már épül a káposztásmegyeri csarnok, de egyelőre csak egy kis ferencvárosi fedett pályán edzhetünk, amely akkora, mint a szabályos pálya egyharmada. Ráadásul a többséggel csupán másfél éve dolgozom, míg az ellenfelek már évek óta együtt készülnek. A CSZKA még ezen belül is külön kategória.
Már a második napon kiderült, milyen kategória is a moszkvai elitcsapat. A gyerekek korongkezelése, tudatossága, fegyelmezettsége elképesztő volt, s talán ennél csak az szerzett még nagyobb meglepetést, hogy a második harmad közepén Pavuk Attila egy szép szóló végén vezetést szerzett a Starsnak. Az öröm nem tarthatott sokáig, a nyomasztó orosz fölény egy percen belül egyenlítést eredményezett, sőt az utolsó harmadban beindult a henger, és 5-1-re nyert a CSZKA.
Másnap aztán a meglepő módon játékosan hokizó clevelandieket saját stílusukkal 11-2-re lelépte a Stars, s így következett a finálét eldöntő csata az Ezüst Cápákkal.
Tipikus példa volt ez a mérkőzés arra, hogy a drámai összecsapások nincsenek korosztályhoz kötve, s gyermekkorban ugyanúgy lehet fájó vereségeket szenvedni. Kercsó Árpád együttesének már a döntetlen is elegendő lett volna a döntőbe jutáshoz. A harmadik harmad közepéig vezetett is a Stars 3-2-re, az újabb ziccerek sem hiányoztak, ám a gólhelyzetek kimaradtak, s az ellenfél két szerencsés találattal fordított. Mérhetetlen csalódottság vett erőt a gyerekeken, akikbe hiába próbált hitet önteni az edző, a helyosztón a lettek szintén az utolsó percekben felülkerekedtek rajtuk. A 3-2-es vereséget követően maradt a negyedik hely, amely talán nem tűnik túl fényes sikernek, csakhogy ne feledjük: néhány éve Moszkvában senkinek nem jutott eszébe meghívni egy magyar hokicsapatot. Tehetség pedig van bőven, hiszen az ördöngősen cselező Pavuk Attila kilenc ponttal a kanadai táblázaton az élen végzett, de alig maradt el tőle a nyolc pontig jutó Szergej Maszlov. A védők között a harmadik legjobb Hetényi Péter lett, míg a második legeredményesebb kapus Sonkoly Dávid volt. Ifjú tehetségek, akik Kercsó Árpád keze alatt egy újabb sikeres korosztály ígéretét hordozzák magukban.
Durva szabályozás jöhet a fagyira, ez sokakat érint
