Számos rossz emlékű román– magyar labdarúgó-mérkőzést idéz fel egy most elkészült dokumentumfilm, amelynek alkotója, Varga Andrea történész a nacionalista érzelmek természetrajzát próbálja érzékeltetni. A filmből kiderül, hogy az 1954-es, 1958-as, 1972-es és 1981-es román–magyar meccsek középpontjában nem a sport állt, hanem az indulatok.
A történész úgy véli, a második világháború után a román politika elsődleges célja a megszerzett területek megtartása volt, ezért a magyar–román mérkőzéseket rendre a hétköznapi sovinizmus szolgálatába állította. Érdekes, hogy a Trianon utáni évtizedekben közvetlenül nem volt annyira feszült a viszony, 1936-ban és 1939-ben nem kísérte botrány a meccseket. Érzékletes példa az 1958. októberi román– magyar. A százezres közönség előtti mérkőzést a román szurkolók végigfütyülték, inzultálták a magyarokat, megpróbálták megzavarni a játékot, az akkori bukaresti magyar nagykövet pedig jelentésében javasolta: „Szerencsésebb lesz, ha válogatottmérkőzésre hosszabb időn keresztül lehetőleg nem kerül sor a két ország között”, hozzátéve, hogy „az események kellemetlen kihatással vannak a románok és az erdélyi magyarság viszonyára is”.
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
