A walesi csapatnál csak nehezebb jöhet

-LABDARÚGÁS- Wales válogatottja győzött (2-1) szerda este a Puskás Ferenc stadionban; Lothar Matthäus magyar válogatottja nem sok jót mutatott annak a hétezer szurkolónak, aki még kitartott a csapat mellett. Sem a játék, sem az egyéni teljesítmények nem biztathattak senkit arra, hogy optimistán várja a további felkészülési mérkőzéseket, nem beszélve az őszi világbajnoki selejtezőkről.

Róth Ferenc
2004. 04. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismét bebizonyosodott, hogy kellő nyersanyag híján nem érdemes vendéget hívni ünnepi ebédre, mert csak blama lesz a vége. Igaz, mi mindig találunk mentséget, mi minden egyes vendégség előtt azt hisszük, olyan a kamránk, hogy meginvitálhatunk bárkit. Aztán amikor elköszönünk a látogatóktól, rá kell döbbennünk: ha tettünk is valamit eléjük, az fogyaszthatatlan volt.
Futballra lefordítva: a jobbhoz szokott Lothar Matthäusnak lassacskán rá kell jönnie, nincsenek olyan futballistáink, akikkel a leghalványabb reménnyel vehetné fel a versenyt akár az európai középcsapatok ellen. (Mert Wales B válogatottja az ellenünk aratott győzelem dacára sem szupercsapat, ahogy ciprusi ellenfelünk, a román C sem az.) A néhány ezer hűséges drukker – ennyien maradtak a telt házas válogatott mérkőzések szurkolóiból – ismét szembesülhetett azzal, hogy lehet bárki a kapitány, kidolgozhat akármilyen taktikát, ha nincs aki megvalósítsa az elképzeléseit. A jelenlegi nemzeti tizenegyben van egy-két (nem több) képzett futballista, ettől azonban még nem lesz csapat. Azzal semmiképp sem vádolható a német szakember, hogy nem a legjobbakat hívta meg a keretbe, ám ez napjaink magyar labdarúgásának kritikája is: itt tartunk, nálunk ez a csúcsfoci, ez a nemzeti válogatott, ezekkel a játékosokkal készülünk a vb-selejtezőkre, majd rögvest a 2006-os világbajnokságra. (Legalábbis, Matthäus ígérete szerint…)
A következő hónapokban a válogatottra váró, a mostaninál jóval nehezebb ellenfelek – Brazília (talán), Japán, Skócia, Németország, hogy a selejtezőbeli feladatokat ne említsük – ismeretében talán még nem késő alakítani, fordítani egyet az optimizmuson, s kitűzni célul mondjuk a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot. Az legalább jó mesze van. Ha valaki arra gondol ezek után, hogy addigra beérhetnek a mai fiatalok, a tizenévesek, annak csupán egyetlen eredmény: az U17-es – vagyis a 17 éven aluli – válogatott szerda este a spanyolországi Los Barriosban 6-1-es vereséget szenvedett a házigazdák ificsapatától…
Lehet, hogy már a mélyhűtőben sincs semmi?
***
MAtTHÄUS IS BESZÁLLT.
A lefújás után néhány futballista heves csatát vívott egymással a gyepen, ami meglehetősen ritka barátságosnak nevezett mérkőzést követően. A két főszereplő Bodnár László és Robert Savage volt. „Kóstolgattak minket, folyamatosan ment a szöveg – mondta az nb1.hu-nak a védő. – A meccs után Savage hátulról leköpött, erre én kapásból hátrafejeltem. Sajnálom a történteket.” Ringbe szállt Matthäus is. Behúzott az egyik walesinek, aki fenyegetően közeledett a lökdösődőkhöz. „Az ilyesmi hozzátartoznak a futballhoz, nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki” – mondta a kapitány, aki védelmébe vette a második walesi gólnál hatalmasat hibázó Lőw Zsoltot is. Szerinte a játékos, kapitális hibáját leszámítva, amikor Earnshaw-hoz adta a labdát, aki élt a lehetőséggel, a csapat egyik legjobbja volt. Hozzátette persze: válogatott szinten megengedhetetlen ilyen súlyos hiba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.