Ismét bebizonyosodott, hogy kellő nyersanyag híján nem érdemes vendéget hívni ünnepi ebédre, mert csak blama lesz a vége. Igaz, mi mindig találunk mentséget, mi minden egyes vendégség előtt azt hisszük, olyan a kamránk, hogy meginvitálhatunk bárkit. Aztán amikor elköszönünk a látogatóktól, rá kell döbbennünk: ha tettünk is valamit eléjük, az fogyaszthatatlan volt.
Futballra lefordítva: a jobbhoz szokott Lothar Matthäusnak lassacskán rá kell jönnie, nincsenek olyan futballistáink, akikkel a leghalványabb reménnyel vehetné fel a versenyt akár az európai középcsapatok ellen. (Mert Wales B válogatottja az ellenünk aratott győzelem dacára sem szupercsapat, ahogy ciprusi ellenfelünk, a román C sem az.) A néhány ezer hűséges drukker – ennyien maradtak a telt házas válogatott mérkőzések szurkolóiból – ismét szembesülhetett azzal, hogy lehet bárki a kapitány, kidolgozhat akármilyen taktikát, ha nincs aki megvalósítsa az elképzeléseit. A jelenlegi nemzeti tizenegyben van egy-két (nem több) képzett futballista, ettől azonban még nem lesz csapat. Azzal semmiképp sem vádolható a német szakember, hogy nem a legjobbakat hívta meg a keretbe, ám ez napjaink magyar labdarúgásának kritikája is: itt tartunk, nálunk ez a csúcsfoci, ez a nemzeti válogatott, ezekkel a játékosokkal készülünk a vb-selejtezőkre, majd rögvest a 2006-os világbajnokságra. (Legalábbis, Matthäus ígérete szerint…)
A következő hónapokban a válogatottra váró, a mostaninál jóval nehezebb ellenfelek – Brazília (talán), Japán, Skócia, Németország, hogy a selejtezőbeli feladatokat ne említsük – ismeretében talán még nem késő alakítani, fordítani egyet az optimizmuson, s kitűzni célul mondjuk a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot. Az legalább jó mesze van. Ha valaki arra gondol ezek után, hogy addigra beérhetnek a mai fiatalok, a tizenévesek, annak csupán egyetlen eredmény: az U17-es – vagyis a 17 éven aluli – válogatott szerda este a spanyolországi Los Barriosban 6-1-es vereséget szenvedett a házigazdák ificsapatától…
Lehet, hogy már a mélyhűtőben sincs semmi?
***
MAtTHÄUS IS BESZÁLLT.
A lefújás után néhány futballista heves csatát vívott egymással a gyepen, ami meglehetősen ritka barátságosnak nevezett mérkőzést követően. A két főszereplő Bodnár László és Robert Savage volt. „Kóstolgattak minket, folyamatosan ment a szöveg – mondta az nb1.hu-nak a védő. – A meccs után Savage hátulról leköpött, erre én kapásból hátrafejeltem. Sajnálom a történteket.” Ringbe szállt Matthäus is. Behúzott az egyik walesinek, aki fenyegetően közeledett a lökdösődőkhöz. „Az ilyesmi hozzátartoznak a futballhoz, nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki” – mondta a kapitány, aki védelmébe vette a második walesi gólnál hatalmasat hibázó Lőw Zsoltot is. Szerinte a játékos, kapitális hibáját leszámítva, amikor Earnshaw-hoz adta a labdát, aki élt a lehetőséggel, a csapat egyik legjobbja volt. Hozzátette persze: válogatott szinten megengedhetetlen ilyen súlyos hiba.
Orbán Viktor: Vigyázzunk egymásra! + videó
