Matthäus újra megmondta

L A B D A R Ú G Á S Miközben a magyar labdarúgó-válogatott a brazilok elleni fellépésre készül, addig a német szövetségi kapitány, Lothar Matthäus ismét interjút adott egy belgrádi újságnak, s ismét vállalta a néhány héttel ezelőtti véleményét, miszerint visszamenne Belgrádba.

MTI
2004. 04. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pestiesen szólva, dörzsölt fickó a mi szövetségi kapitányunk. Amikor itt van, amikor nekünk beszél, „meghal” a magyar futballért, amikor a szomszédba megy, akkor ott teszi le a főesküt: a szíve a Partizanért dobog… Mi meg ülünk a bizonytalanságban.
Néhány héttel ezelőtt a Vecernij List című lapban kritizálta hazánkat, a magyar embereket a német, mondván, mosolytalan, szürke emberek. Belgrád más, ott érezte igazán jól magát, s nem véletlen, hogy Budapesten is a szerb barátaival tölti az időt.
Egy akkoriban rendezett sajtótájékoztatón megkérdeztük Matthäust az abban az interjúban kifejtett véleményéről. A német „természetesen” mereven elzárkózott attól, hogy bármi rosszat is mondott volna rólunk, szerinte túlzott az újságíró. Közben, hogy azért a szakma is szerepet kapjon, a válogatott itthon szenvedett 2-1-es vereséget Wales B csapatától, hogy aztán a meccs után a kapitány egy valóban mintaszerűen eleresztett balegyenessel védje meg az egyik játékosát az ellenfelétől…
A játék után most ismét a szavakon volt a sor.
Lothar ezúttal a Blic című lapnak nyilatkozott, amelyben elárulta, azért távozott a Partizantól, mert a klub nem tartotta be a vele kötött szerződéseket, amit nem tart tisztességesnek, de, mint mondta, azonnal visszatérne a szerb csapathoz. Egyetlen feltétele van csupán: cseréljék le a klub menedzsmentjét.
Azt mondja a német – áll az MTI belgrádi tudósítójának, Petky Józsefnek az írásában –, hogy a Partizán nem tartotta tiszteletben azokat a szerződéseket, amelyeket aláírtak, a klub nagy összeggel tartozik neki. Elárulta azt is, hogy két szerződést írt alá: az egyik meghatározta a fizetését és belgrádi tartózkodásának költségeit, a másik a jövőbeni átigazolásokra vonatkozott oly módon, hogy Matthäus 5–15 százalékot kap minden átigazolásért. Hitegették ugyan, hogy fizetnek, s még az utolsó, Belgrádban töltött napon is azt mondták neki, a pénz megérkezik a számlájára. Azóta már négy hónap telt el, s a pénz sehol…
Ami minket, magyarokat illet, megint megkaptuk, megint negatív szereplők lettünk. Az interjúban ugyanis Matthäus elmondta, továbbra is kapcsolatban áll a klub játékosaival, kötődik Szerbiához, nagyon boldog volt Belgrádban, s rögtön vissza is menne a Partizanhoz.
A német pénzügyi panaszai azonban nem foglalkoztatják a Partizan vezetőit. A klubigazgató közölte, van más dolga is, minthogy Matthäus vádjaival törődjön.
– Ezek csupa ostobaságok… – jelentette ki Bjekovic.
A klubigazgató válasza kísértetiesen hasonlít arra, amivel Matthäus utasította vissza a kérdésünket az írás elején említett korábbi belgrádi megnyilvánulása kapcsán. A bökkenő csupán az, hogy a mostani nyilatkozatában is ugyanazt, a távozását emlegeti. Pedig nálunk nem is tartoznak neki…



A KÖVETELÉS. Matthäus a Sport Bild című német magazinnak is nyilatkozott, s elmondta: 600 ezer dollárt követel a volt munkaadójától, a Partizan Belgrádtól. A szakember keresetet fog benyújtani a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez. Megerősítette, két szerződést kötött a klubbal. Az egyik megállapodás vezetőedzőként alapfizetést garantált neki, a másik a saját ügynöksége, a Sporthouse és az egyesület között jött létre. Ez utóbbi alapján kér 15 százalékos részesedést a Sahtyor Donyeckhez távozott Igor Duljajért kapott állítólagos négymillió dollárból. Ez pedig pontosan 600 ezer dollár.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.