A magyar sport erejét az eredményesség mellett az elmúlt évszázadban az is bizonyította, hogy sportolóink nem csupán néhány sportágban tartoztak a nemzetközi élmezőnybe, hanem szinte valamennyi olimpiai versenyszámban volt olyan indulónk, aki felvette a versenyt a legjobbakkal. Éppen ezért fájó, hogy a világon és hazánkban is népszerű csapatsportágak nem mindegyikében sikerült a kvalifikáció. Mert amilyen örvendetes, hogy kézilabdában és vízilabdában női és férficsapataink is ott lehetnek Athénban, anynyira szomorú, hogy kosárlabdában – a média által is jól menedzselt – a női válogatott is csak nézője lehet a nyári játékoknak. Sajnos, labdarúgásban és a látványos röplabdában a magyarok oly messzire kerültek az élmezőnytől, hogy reálisan fel sem vetődhetett a részvétel kiharcolása.
Az egyéni sportágak közül a lovasok lemaradtak az olimpiáról, pedig az európai, közeli helyszín miatt ezúttal a lovak szállítása nem drágította volna meg a részvételt. A magyar lovassport és a magyar lótenyésztés szégyene, hogy egyetlen lovasunk sem lehet ott Athénban. Sportéletünk irányítói számára több mint figyelmeztető az is, hogy néhány korábban sikeres sportágból csupán egy-két versenyző szerzett kvótát. Birkózásban, ökölvívásban nem lesz teljes a magyar csapat, a negatív rekordot viszont a cselgáncs és a torna jelenti, amelyben csak két-két magyar versenyző szerepelhet a játékokon.
A klasszikus alapsportágakban, az atlétikában és az úszásban a hazai élmezőny ugyan egyre vékonyabb, ennek ellenére az olimpiai csapat létszámával mennyiségileg még nincs baj. A mennyiség és a minőség között azonban nem várható egyenes arányosság, mert a harmincegy fős úszó- és a harminchat fős atlétacsapatból csupán a versenyzők egyharmada esélyes a döntőbe jutásra. Persze, igazságtalan lett volna, ha a nemzetközi szövetség által meghatározott szintet teljesítő atlétákat és úszókat itthon hagyják, amikor más sportágban is több olyan sportoló akad, aki nem éremszerzési eséllyel utazik a görög fővárosba. Az viszont túlzás, hogy a férfi 4x200 méteres gyorsváltónak – amely nem teljesítette a szintet, a nemzetközi szövetség meghívottjaként szerepelhet az olimpián – továbbjutásra nincs esélye, mégis két tartalékkal utazik, és a 4x100 méteres vegyes váltóba befért az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, Güttler Károly…
A magyar olimpiai küldöttség versenyzői létszáma először az 1936-os olimpián haladta meg a kétszázat, a legnagyobb létszámú együttes 1980-ban Moszkvába utazott (261 fő). A magyar sport fantasztikus olimpiai sorozata 1996-ban Atlantában szakadt meg, ugyanis a nemzetek nem hivatalos pontversenyében Magyarország 1928-tól 1992-ig az első tíz között végzett. Az egyetlen dobogós helyezést 1952-ben Helsinkiben érte el a küldöttség, az ott megszerzett 42 éremmel és 263 ponttal harmadik lett. Az elmúlt két olimpián már megmutatkozott a visszaesés, négy éve Sydneyben sportolóink 135 ponttal a 15. helyen végeztek.
A sportvilág hihetetlen fejlődését látva, a hazai romló körülményeket ismerve a létszámában népes magyar olimpiai csapattól már az is jó eredmény lenne, ha a visszaesést megállítaná Athénban.
Itt az első arany, az új magyar sztár befűzte az oktatófilmet
