A veteránok hazatértek

L A B D A R Ú G Á S Pénteken este a Bremen–Schalke találkozóval kezdődik a Bundesliga új idénye. A német labdarúgó-bajnokság felvezetését szolgáló főpróbán – a ligakupa döntőjében – a Bayern München 3-2-re verte a Werdert, és alátámasztotta az elitosztály edzőinek véleményét: a müncheniek az első számú esélyesek.

A rajt reményeinek palettáján sajátos helyet foglal el azoknak a játékosoknak a csoportja, akik külföldön csődöt mondtak, és kitaszítottként térnek vissza az Európa-bajnoki csalódástól megingatott német futball berkeibe. Pályafutásuk utolsó lehetőségében bíznak. A Jancker–Tarnat–Babbel– Nerlinger–Ziege-kvintett például a múlt csillogásának halvány emlékét idézi.
„Ellenfeleit legfeljebb kinézésével tudja elrettenteni” – írta a hajdani válogatott középcsatár Janckerről az olasz sportlap, a Gazetta dello Sport. A támadó az olasz bajnokság legsiralmasabb teljesítményt nyújtó résztvevőinek a rangsorán („az év kukája”) az élcsoportban végzett. A gólvadászként megvásárolt 29 éves játékos két esztendő alatt mindössze két alkalommal talált a hálóba, és nem meglepő, hogy az Udinese anyagi követelés nélkül szívesen engedte el 2006-ig szóló szerződéséből.
Jancker a gazdaságilag gyenge lábakon álló Kaiserslauternnél talált menedéket, ahol mindenkit szívesen fogadnak, ha nem kell értük fizetni. Így került hozzájuk Christian Nerlinger is, miután a Glasgow Rangersnél már csak az ifik között edzett. Kurt Jara edzőnek defenzív középpályásra volt szüksége, és az ingyenes lehetőség a legjobbkor jött. „Ő meg Jancker biztosan meg akarják mutatni, hogy valamikor a legjobbak közé tartoztak” – hangoztatta a bizakodó osztrák mester. Ugyancsak ingyen távozhatott az FC Liverpooltól az a Markus Babbel, akit az angol klub elajándékozott, mert edzője – Gerard Houllier – szerint hozzáállása nem volt megfelelő. A hátvéd is 2006-ig érvényes szerződéssel rendelkezett, de kenyéradója számára ez nem jelentett akadályt, hogy lelépési díj nélkül mondjon le róla a VfB Stuttgart javára.
Az örök tehetségnek tartott Christian Ziege – zseniális megoldásokkal, de ugyanakkor sorozatosan elvesztett párharcokkal – kivételes sorozatról gondoskodott, és négy egyesületnél (AC Milan, Middelsbrough, Liverpool, Tottenham) próbált szerencsét. Eddigi utolsó állomásán súlyos sérülést szenvedett, és csak villámoperáció mentette meg attól, hogy a bal lábát amputálni kelljen. Az angol bajnokság tavaszi idényében mindössze nyolc alkalommal jutott szóhoz. Így meglepetésként hatott Rudi Völler elhatározása, hogy beválogatta az Eb-keretbe. Portugáliában azonban egyetlen meccsen sem szerepelt. Ő a Mönchengladbach csapatában kap most újabb lehetőséget. Az arroganciájáról hírhedt középpályással Christian Hochstätter menedzser azt a tézist szeretné alátámasztani, hogy idős labdarúgók is képesek karrierjük végén elfogadható teljesítményre.
A legmerészebb kísérletről a Hannover gondoskodik: a harmincöt éves Michael Tarnat egykor Duisburgban jelenlegi edzőjének, Ewald Lienennek volt a szobatársa. Őt a Manchester City nyugdíjazta. Mivel a játékosbörzén hiánycikknek számítottak a balhátvédek, Ilja Kaezing menedzsere kénytelen volt feladni a hannoveriek eddigi filozófiáját, hogy öreg játékost nem szerződtetnek. Szükségmegoldásként esett a választás Tarnatra.
A veteránokat szerződtető Bundesliga-klubok kivétel nélkül új szerzeményeik tapasztalatával magyarázkodnak, és őszintén bevallják, döntő volt számukra, hogy egyetlen centtel sem terhelték meg költségvetésüket. Kizárólag a hazatérők kiszámíthatatlan teljesítőképessége a rizikó.