Ábrahám Attila többlettámogatást remél

A Hold utcai épület sok mindent megélt, dolgozott itt vezetőként több ejtőernyős – Buda István, Deák Gábor –, majd a rendszerváltás után a sportból jött Gallov Rezső irányította a hivatalt. Egy hete az elnöki szoba újból gazdát cserélt, Ábrahám Attila lett a főnök.
– Ki gondolta volna, hogy a kajak-kenu ennyire baloldali sportág. A szövetség elnöke Baráth Etele, az európai ügyek tárca nélküli minisztere, az egykor főtitkári pozícióban lévő Füleky András helyettes államtitkár lett, Gyurcsány Ferenc pedig sokak meglepetésére önt választotta a Nemzeti Sporthivatal elnökének.
– Szeretném, ha a sport semleges terület maradna – kezdi Ábrahám Attila. – A kajak-kenu nem baloldali, hanem a legsikeresebb magyar sportág. Ezért nincs szüksége politikai segítségre, eredményessége jogán is a legnagyobb állami támogatásban részesülhet.
– Eddig még nem árulta el, hogy ki ajánlotta be Gyurcsány Ferencnek, sportberkekben Baráth Etelét és Vitray Tamást emlegetik.
– Nyugodtan leírhatja, hogy egyikük sem volt ajánlóm.
– Nem államtitkári funkciójában, hanem mint olimpiai bajnoknak mi a véleménye arról, hogy ebben a kormányzati ciklusban ön már a harmadik vezetője a magyar sportnak? A gyakori személycsere sohasem tesz jót az építkezésnek.
– Bizonyára nem szerencsés a sűrű vezércsere, de a körülmények úgy alakultak, hogy a kormányfő a változtatás mellett döntött. Szerencsés viszont, hogy a folyamatok nem szakadtak meg. Az új sportstratégia kidolgozása például Gyurcsány Ferenc irányításával kezdődött el, nekem az egyik fontos feladatom lesz befejezni a munkát.
– Ha a program egyáltalán elkészül valamikor. Gyurcsány Ferenc az olimpia utánra ígérte, de még a vitaanyag sem ismert.
– A kormány átalakítása okozta a késést. A sportstratégia tervezetét novemberben tárgyalja a Nemzeti Sporttanács. Utána széles körű társadalmi egyeztetés kezdődik, s várhatóan jövő tavaszra készül el az a dokumentum, amelynek alapján el lehet kezdeni a hosszú távú építkezést.
– A rombolás után? Mert ugyan érthetően azt hangoztatja, hogy a sportminisztérium megszüntetésével Gyurcsány Ferenc nem értékelte le a sportot, de ezt a lépést korábban még ő maga is szakmailag hibás lépésnek tartotta.
– Úgy látom, erről a témáról politikai és nem szakmai vita folyik. Mert nem az elnevezéstől, hanem az elvégzett munkától függ az eredményesség. Annak idején például a minisztérium létrehozásával a magyar sport legnagyobb gondjai nem szűntek meg. Csak a jövő fogja eldönteni, hogy a szerkezeti átalakítás eredményes lesz-e. Szerintem az lesz!
– Érthető, hogy ön optimista. Akkor is az volt, amikor a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a kormányában ő lesz a sport legnagyobb lobbistája. Ez már a jövő évi költségvetés tervezetében is érződik, a versenysport támogatása három és félről egymilliárd forintra csökkenhet…
– Már többször elmondtam, csak ismételni tudom, hogy a támogatás összességében nem lesz kevesebb. A versenysport ugyan működésre kevesebbet kaphat, de a létesítmények fenntartására másfél milliárddal, az utánpótlás-nevelésre félmilliárddal többet költhet. Természetesen tudom, hogy ennél is több pénz kellene. A miniszterelnök úr lát esélyt arra, hogy a költségvetésben tervezett összeg esetleg egymilliárd forinttal növekedjen.
– Jelentős pluszösszegről beszél, például arról, hogy a létesítményfenntartásra másfél milliárd forinttal több jut. Ez csak a tavalyi évhez képest jelent növekedést, mert a két és fél milliárd a 2002-es szintet közelíti meg. Sőt, olyan híreket is hallani, hogy ezt a növekedést is az állami sportingatlanok eladásából akarják fedezni.
– Felkészültem a számháborúra. Hát akkor nézzük! Az idén, az olimpia évében a sport állami támogatása összesen 11,7 milliárd forint lesz. Jövőre az alaptámogatás 10,6, ehhez jön a létesítményre szánt 2,5 milliárd. A tervek szerint megszűnik a Sportfolió Kht., helyette az állami tulajdonú sportingatlanokat a Nemzeti Sportközpont működteti majd, amely nem közhasznú, hanem költségvetési szerv lesz. Az állami sportvagyon egy részét megkapják az önkormányzatok és az egyesületek, egy másik részét pedig értékesítik. Az eladásokból kétmilliárd forint bevételre számítunk, amelyet viszont kizárólag a létesítmények fejlesztésére fordítunk. Tehát, ha megkapjuk a remélt plusztámogatást, akkor a bevételekkel együtt a magyar sport jövőre 15 milliárd forintból gazdálkodhat.
– Az új sporttörvényben politikai okok miatt csökkentették a Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörét, elvették tőle például az állami támogatás elosztását, amelyet mindenki megelégedésére végzett. Ki fogja a jövőben a pénzt elosztani, s milyen elvek alapján?
– Nem értek azzal egyet, hogy a MOB hatásköre politikai okok miatt csökken. Úgy gondolom, az állami támogatás elosztása állami hivatal, s nem egy társadalmi szervezet feladata. A Nemzeti Sporttanács véleményét figyelembe véve úgy fogjuk a költségvetési pénzt elosztani, hogy ne legyen működési zavar.
– A sporttörvény szerint a Nemzeti Sporttanácsnak kell meghatároznia, hogy az állami támogatást hogyan osszák fel a területek között, tehát mennyit kapjon a versenysport s mennyit a szabadidősport. De eddig még nem is tárgyalt erről a fontos témáról a Vitray Tamás vezette bizottság.
– A személyi és szerkezeti változások miatt az idén a Nemzeti Sporttanács helyett valóban a sportvezetés tervezett. De jövőre, már a sporttörvényt betartva, a Nemzeti Sporttanács tesz javaslatot az elosztásra. A magyar sport szempontjából egyébként fontos év következhet, kezdődik az új olimpiai ciklus, folytatódhat az idén elkezdődött átalakulás, s elkezdhetjük a sportstratégia megvalósítását. Nem fogunk unatkozni, elhiheti.