Igenis, vízilabdában mi vagyunk a CSÁSZÁROK – a nemzeti büszkeségeinket felhasználó sörreklám emlékezetes mondata szerdán újabb tartalommal bővült, a magyar férfi kézilabda-válogatott ugyanis a szintén örömre okot adó hetedik helyen végzett a kézilabda-Eb-n egy bizonyos Császár Gábor vezérletével, aki utolsó összecsapásunkon (24-24) egymaga 14 gólt lőtt Horvátországnak. Császárságunk „eredeti” megalapítói, a férfi és a női pólóválogatott viszont még csak most kezdi meg az eindhoveni kontinenstorna végjátékát, méghozzá a legjobb négy közt: a lányok Görögország ellen csütörtök este 6-kor ugranak vízbe Görögország ellen, a fiúk megtekintéséhez pedig a péntek este 8-kor kezdődő másfél órát kell szabadon hagyni – a keményebbik nem képviselői Montenegrón keresztül kell, hogy fináléba jussanak. Az illem és a időbeli sorrend is azt kívánja, a hölgyekkel foglalkozzunk először, és kicsit induljunk messzebbről, mert önmagában az Eb-elődöntőről beszélni csak a jéghegy csúcsa volna vagy hab a tortán – közhelyekből tele a padlás…
A női válogatott – akárcsak a kézilabdában, ha már szóba került – valóságosan „zabálja” a kapitányokat. A mostani trénernek, az utánpótlásból érkezett Merész Andrásnak is a tavalyi volt az első teljes éve a padon, és ha nem szállítja az eredményeket az általa csirkésített – pardon: megfiatalított – csapattal, bizony ő sem maradhat sokáig. A mostani Európa-bajnokság előtt túl nagy elvárásokat nem támasztott vele szemben a szövetség: a nyolccsapatos torna legjobb ötjébe kellett kerülni (belépő az áprilisi olimpiai kvalifikációs tornára, ahonnan négy nemzet csapata utazik Londonba), ami nem tűnt lehetetlennek, főleg úgy nem, hogy négyes csoportunkból – Oroszország, Magyarország, Nagy-Britannia, Hollandia – hárman továbbmentek, és onnan már csak egy alakulatot kellett megelőzni az öt közé kerüléshez. A „Merészek” felkészülése egyébként kiválóan sikerült a viadal előtt: szinte még le sem ment az újévi lencse, már a világbajnok Görögország otthonában kellett versengeniük a Thetisz Kupán a házigazdák, az Európa-bajnok oroszok és az igen acélos olaszok ellen. Az eredmény mindenki legmerészebb álmait is túlszárnyalta, hisz ellenfelei közül egyiknek sem kegyelmezett a magyar válogatott (10-8, 14-13, illetve 11-6-os siker), így bombaformában utazott Eindhovenbe, nem mellékesen megerősödve a friss junior-vb-ezüstérmes garnitúrával.
A csoportmérkőzéseken aztán majdnem minden a szánk íze szerint alakult, egyedül Oroszországgal nem bírtak Keszthelyiék – hiába nyertek két negyedet is, 9-12 lett a vége. A negyeddöntőben viszont a gyengébbecske spanyolokat kaptuk (ők nyerték azt a bizonyos junior-vb-t nemrég), és nem is volt probléma az elődöntőbe jutás, ahol este 6-kor a világbajnok Görögország is megpróbál visszavágni Drávuczéknak a két héttel ezelőtti, hazai vereségért. Elkeseredni nem kell; az olimpia évében úgyis az ötkarikás játékok a legfontosabbak, így minden egyes játékperc a londoni felkészülést szolgálja már. Cseresznye volna a tejszínhabon egy érem! (A másik ágon a Hollandiával alig bíró olaszok kerültek az orosz karmok közé, előbbiek ellen most jó esélyünk lenne egy bronzmeccsen…)
Csak egy esetben bocsátható meg a vereség
A „fiú császároktól” valahogy természetesebbnek vesszük a sikert, így talán elvárásként fogalmazódik meg a legtöbbekben, hogy az előzetesen – Szerbia és Horvátország mögött – leggyengébbnek ítélt déli szláv csapaton, Montenegrón át döntőbe jusson. Ám számtalan világverseny eredménysora a megmondhatója annak, mennyire nem finom számunkra a délszláv stílus, elég visszamenni csak a sanghaji vébé bronzmeccséig, ahol a mostani Eb-t elszerencsétlenkedő horvátok fájó magabiztossággal verték a mieinket. A kontinensviadalon jó csoportba kerültünk: a világbajnok olaszokat néggyel, a házigazdát tizenhárommal, Macedóniát öttel, Görögországot kettővel, Törökországot pedig hússzal (22-2) gyalulták le Hárai Balázsék, így egyenes ágon jutottak az elődöntőbe (Szerbiához hasonlóan), ahol szerda este az is kiderült, hogy nekünk a görögverő Montenegróval, Szerbiának a németek ellen megtáltosodó Olaszországgal kell mérkőzniük a (szuper)fináléért.
(A magyar–olasz csoportmeccs összefoglalója)
Már most jelezzük, hogy a női bronzmeccs szombat délután 4, a döntő körülbelül 5 órakor kezdődik, míg a férfi bronzcsata vasárnap fél kettőkor, a döntő fél négykor lesz a köztelevízió élő közvetítésében. A császárságunkat várhatóan megszilárdító találkozókról az MNO a helyszínről számol be! Jó lenne a névjegyünket letenni az olimpia évében – 2014-ben Budapest rendezi az Európa-bajnokságot.
