2012. augusztus tizenötödike. Nagyboldogasszony ünnepe. Tizenegy-két ezer magyar futballbarát vacsora után útnak indul a roskadozó Puskás Ferenc Stadion felé, hogy tiszteletét tegye a magyar labdarúgó-válogatott 870. hivatalos összecsapásán, a Magyarország és Izrael közötti barátságos mérkőzésen, hangjával, rajongásával segítse győzelemre a nemzet tizenegyét. A mérkőzés lement, a ma nem igazán világverő vendégek közepes színvonalú mérkőzésen 1–1-es döntetlent csikartak ki a vb-selejtezőkre nagy reményekkel készülő magyar válogatott otthonában.
Nem volt kifejezetten nagy hangulatú meccs, és nem is volt nagy visszhangja, s hát tétje volt a legkevesebb. A himnuszok alatt ment ugyan a maroknyi „tűrhetetlenkedés”, de aztán túl voltunk mindenen anélkül, hogy valakinek a haja szála is meggörbült volna. A találkozón a – sajnos eléggé elharapózott – gyűlölködés hangjai ugyan hallatszódtak a lelátón, de a kósza mód szálldosó „mocskos zsidók”-ért az MLSZ és a magyar kormány azonnal bocsánatot kért, akiktől kellett és el is határolódott. És ami a legfontosabb: Izrael labdarúgó-szövetsége és a budapesti követség elfogadta a bocsánatkérést, és lezárta az ügyet. Hát nem az ügy lett lezárva.
A FIFA-hoz fordult a Futball a Rasszizmus Ellen nevű mozgalom európai szervezete, valamint a bécsi Izraelita Hitközség, hogy Magyarországon dúl a lelátói rasszizmus, azonnal tegyenek valamit. Az árulkodókhoz csatlakozott az a Simon Wiesenthal Központ is, amely listát vezet általa antiszemitának tartott személyekről, így került a kereszttüzébe egy olyan német újságíró, Jakob Augstein is, akit nagyon nem mellékesen a németországi zsidóság egységesen vett védelmébe a vád hallatán. Az is nagyon, de nagyon nem mellékes részlet, hogy a panasz hónapokkal a találkozó után futott be ahhoz a FIFA-hoz, amelynek grémiuma az „alapos vizsgálódás” után januárban méltóztatott meghozni a fájdalmas és érthetetlenül igazságtalan döntést: 40 ezer koszos svájci frankot kell befizetnie az MLSZ-nek, illetve rendezőként nem engedhet be szurkolókat a válogatott következő tét(!)meccsére, vagyis március 22-én, Románia ellen.
Az MLSZ hiába mutatott a nyitott fülekre és szívekre talált bocsánatkérésre, hiába fellebbezett a döntés ellen, kérve nagyobb méltányosságot, és hiába fordult a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, minden hiába, győzött az erősebb befolyás, maradt a magyar–román zárt kapuk mögött. Már a folyamatok elején számos cikkben foglalkoztunk a FIFA kettős mércéjével, különös tekintettel azokra a mérkőzésekre, ahol határon túli magyarok kedves klubjaikat éltetve szenvedtek el az augusztusi budapestinél jóval súlyosabb inzultusokat az adott ország többségi társadalmától. A Magyar Nemzet pedig január 10-én éles hangú vezércikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a FIFA döntése leginkább az antiszemitizmust fogja erősíteni, éppen azt, amivel szavak szintjén és kettős mércét alkalmazva a legnagyobb erőkkel küzdenek a szigorú döntést befolyásoló körök.
A sajtó jobb érzésű részével párhuzamosan a különböző hazai szurkolói csoportok, köztük a válogatott hivatalos drukkerklubja is szervezkedésbe kezdett, hogy egyrészt tiltakozásának adjon hangot, másrészt valami módon mégis részesülni akart a kétéves vb-selejtezősorozat legfontosabb 90 percéből. Az MLSZ, ráérezve a pillanat (reméljük) megismételhetetlenségére, az Ötvenhatosok terére szervezett közös meccsnézést, itt sok ezren ha nem is buzdíthatják a válogatottat, de legalább együtt élhetik át két történelmi ellenfél összecsapásának izgalmas momentumait. A bátrabbak a stadionnál fognak gyülekezni
Úgy látszik, bármennyiszer meg lehet forgatni a tőrt a magyar sportbarátokban, ugyanis a precedensértékű ítélet után nem maradtak el a hasonló jelenségek, a világ számtalan részén jöttek a zárt kapus meccsek és a pénzbüntetés, legutóbb éppen a Rapid Bucuresti hétfői meccsén történt magyarzászló-égetés verte ki a biztosítékot a nemzetközi szövetségnél, de úgy látszik, nem annyira, a románok pénzbüntetése éppen ötöde(!) annak, amit mi kaptunk néhány elmeháborodott szurkoló egylevegős ordításáért. Pedig, mint korábbi cikkünk alapján is egyértelmű, Románia súlyosan visszaesője ennek a betegségnek. El ne feledjük, Bulgáriát is megbüntették egy zárt kapus meccsre a dánok elleni meccs brutális petárdázása és egy színes bőrű dán játékos folyamatos „lehuhogása” miatt. A pénzbüntetés azonban a bolgárok esetében is jóval kevesebb volt, mint minálunk
Nem győzzük hangsúlyozni, beláthatatlan következményei lesznek a nemzetközi labdarúgásra nézve a FIFA őrült döntésének, bár ha lépésenként enyhül a szigor a büntetés tekintetében, egyszer majd csak legyinteni fognak a kis „felfüggesztett” dádákra, pár filléres körmösökre. Mi meg sóhajtozhatunk majd, hogy rajtunk statuáltak példát 2013 elején egy hónapokkal korábbi, később elrendezett, még később újra elővett és kihasznált kiabálás kapcsán.
A válogatott hallja meg, hogy együtt vagyunk!
