Nem magának csinálna helyet

Déjà vu. Kovács István és Csötönyi Sándor ellentéte egyszer, 2007 tavaszán már kibukott.

Magyar Nemzet
2013. 09. 13. 4:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Öt és fél éve a verbális csatározás után végül kezet nyújtott egymásnak a két fél, akkor lett Kovács a MÖSZ tiszteletbeli elnöke, nem sokkal előtte a hivatásos tagozat vezetője. Ám a héten, mint ismert, bejelentette, lemond tisztségeiről, korábbi mestere, Szántó Imre pedig megerősítette júniusi hasonló elhatározását, amelyről Harcsa Zoltán ittasan okozott autóbalesete kapcsán a Magyar Nemzet elsőként számolt be. Csötönyi Sándor, úgy fogalmazott, mivel az ellentétek régóta fennálltak, nem meglepetés a döntés bejelentése, a sportnapilapnak csütörtökön hozzátette, a Nemzetközi Ökölvívó-szövetségtől szóltak, hogy aki profi szervezetnél funkciót tölt be – Kokó a WBO európai alelnöke –, az nem lehet náluk tiszteletbeli elnök, így Kovácsnak gyakorlatilag nem is lehetett más választása.

Azért a Magyar Nemzet megkereste őt, hogy távozása részletesebb magyarázata mellett esetleg kiutat is mutasson.

– Mennyiben különbözik a mostani helyzet a 2007-estől? Akkor, ugyebár, végül „kiegyeztek döntetlenben”.
– Nem volt ott semmi döntetlen, Csötönyi remek politikai fogással kihúzta a feszültség méregfogát, de azóta sem változott a kommunikációja. Már akkor is azzal dobálózott, hogy a nemzetközi szövetség eltiltása fenyegeti az egész magyar ökölvívást, ha engem bevesznek az elnökségbe, ez természetesen akkor és most sem igaz. Azóta számtalan olyan elnökkel, alelnökkel találkoztam, aki a hivatásosoknál is vezető szerepet tölt be, egyébként a MÖSZ mai elnökségében két éve ott van egy aktív profi bokszoló, Erdei Zsolt, s szerepet kapnak profi menedzserek, promóterek is. Csötönyi tehát a tényeket teljesen nélkülöző nyilatkozatokat ad, ehhez szégyenkezve asszisztál a magyar ökölvívás, miközben meghal, mint a beteg, amelyik nem hagyja magát meggyógyítani. Az a szimpla tény, hogy 2000 óta nincs olimpiai érmünk, és ezt női, serdülő meg ifi Eb-kkel nem lehet leplezni. Elfogytak a kiemelkedő bunyósaink, Bacskai Balázst lassan sikerül teljesen tönkretenni, Harcsa Zolit meg erkölcsileg lebontani azzal, hogy a vétkét nem követi büntetés. Ráadásként eközben a szövetségben visszaélések tömege zajlik, az állami edzői posztok odaítélésénél és másutt.

További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.

(Deák Zsigmond)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.