Abu-Dzabiban hódít a magyar kajak-kenu

Fábiánné Rozsnyói Katalin márciusban a Formula 1-es pályájáról is ismert Jasz-szigeten tart gyilkos edzőtábort.

Két hete jelentetett meg egy jópofa világtérképet az egyik tekintélyes amerikai netes gazdasági lap, a Business Insider. Az országok neve helyett az a tevékenység szerepel, amelyben az adott állam a legjobb nemzetközi összehasonlításban. Magyarország e szerint a kajak-kenu országa – aminek már az Egyesült Arab Emírségekben is híre ment, a gazdag arab monarchia kajak-kenuban (is) felvette a kapcsolatot Magyarországgal. Bártfai Krisztián volt az összekötő. A korábbi kajakos immár két és fél éve Abu-Dzabiban él, s miután felderítette a terepet, arra gondolt, a helyszín tökéletesen megfelelne edzőtáborozásra. „500 kilométer csatorna, lagúna szeli át Abu-Dzabit, ebből 25 kilométer a Jasz-szigetet öleli körül. Szélvédett terület, a mangrovemocsár mentén ráadásul természetes növényzet borítja a partot. Egyik itteni ismerősöm vízitúrákat szervez ide, arra gondoltam, versenyzőknek is ideális terep lehetne” – avatott be a gondolataiba Bártfai Krisztián.

Az ötletet tett követte, tavaly a szövetség képviseletében Ábrahám Attila főtitkár és Csipes Ferenc kiemelt edző vizitált az emírségekben. A hely az ő tetszésüket is elnyerte, s idén már az első fecskék is kiröppennek. S ne higgyük, hogy mindez vagyonokba kerül: Abu-Dzabiba járatot üzemeltet az egyik fapados légitársaság, a menetidő nem vészes, öt óra, s tél végén, tavasz elején a szállodaárak sem haladják meg az európai átlagot.

Háromszoros olimpiai bajnokunknak, Kammerer Zoltánnak tetszik az edzőtábor ötlete, de rutinos rókaként óvatosan csomagol. „A képek és a felvételek alapján valóban ideális terep – vágott bele Kamera. – A kellemesen meleg, napsütéses idő garantált, a csatorna hosszú és kellően széles, tökéletes kajakozásra. Ráadásul a kényelmes szálloda, amely minden igényt kielégítő konditeremmel is fel van szerelve, a vízparttól csupán száz méterre fekszik, és még csak nem is drága. Nem kell buszozni, csak papucsba bújni, s irány a víz. Az egésszel csak az a gondom, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ha minden ötcsillagos, másnak miért nem jutott még eszébe, hogy oda menjen? Bízzunk benne, minden rendben lesz, az utazást azért is várom, mert még sohasem jártam arra felé, sem Abu-Dzabiban, sem Dubajban. Bár az igazat megvallva, városnézésre nem lesz időnk. A Kati néni féle meleg vízi edzőtáborok gyilkosak: négy hét pihenőnap nélkül. Hétfőtől szombatig három, vasárnap egy edzés. Aki ezt túléli, bizakodhat, hogy nyárra formába lendülhet.”

Captain Bártfai

Bártfai Krisztián a kilencvenes években és a kétezres évek elején a magyar kajak-kenu válogatott egyik alapembere volt, összekötő kapocs a Csipes–Gyulay–Ábrahám-, illetve a Kammerer–Storcz–Vereckei-féle generáció között. 1995 és 2001 között valamennyi világversenyre – olimpiára és világbajnokságra – kijutott. Legjobb eredményeként 1995-ben vb-aranyérmet nyert K–4 200 méteren, emellett hat ezüstöt és három bronzot szerzett a világbajnokságokon, a 2000. évi sydney-i játékokon K–2 1000 méteren harmadik lett Veréb Krisztiánnal. A lapátot letéve a vízről nem szárazföldre, hanem a levegőbe ugrott: immár egy évtizede pilótaként dolgozik. A Malév kötelékébe tartozott, amíg a légitársaság meg nem szűnt, így részben a kényszer szele sodorta az Egyesült Arab Emírségekbe. „Havi 80-90 órát repülök, ami durván 150 munkaórát jelent. Élvezem a munkámat, hosszú távra, úgy tíz évre tervezek Abu-Dzabiban élni, amíg a gyerekek iskolába járnak, mindenképpen.”

A sportoló a kajak-kenutól sem szakadt el, szabad idejében a mai napig lejár evezni, s a Kajak.hu Kft. tulajdonosaként üzletet is lát a sportágban. Reméli, nem csupán egyszeri a magyar kajak-kenusok látogatása Abu-Dzabiban. „Hosszú távon mindkét fél profitálhatna az együttműködésből. A magyar szövetség nem pusztán csoportokat küldhetne, hanem saját bázist alakíthatna ki, amit másoknak kiadva bevételhez juthatna, s a helyiek nyitottak a sportdiplomáciai kapcsolatok felvételére is” – vázolta fel a lehetséges jövőképet.