Újabb lavinák nehezítik Szlankóék helyzetét

A magyar expedíció lassan az alaptáborba ér, de nem biztos, hogy elindulhat a Mount Everestre. Klein Dávid az északi oldalon már 7000 méter felett jár.

Időlegesen megoldódni látszik a Mount Everest déli alaptáborában (BC) várakozó expedíciók problémája. Az egy héttel ezelőtt 16 serpa halálát okozó jégomlás teljesen betemette, és vélhetőleg el is sodorta a fix köteleket, melyeket a hegyi vezetők raktak fel, amikor elindult a lavina. A nepáli kormány miniszterét küldte a helyszínre, hogy megállapodjon a fizetésemelésért és magasabb biztosításért lobbizó serpákkal, akik közül többen elvesztették rokonukat a tragédia során.

Hiába érkezett a táborba a turizmusért felelős tárcavezető, és ígért segélyalapot, illetve a biztosítás alsó határának 15 ezer dollárra emelését (a serpák követelése közel 20 ezer dollár volt), a háromszáznál is több hegyi vezető harmada elindult haza. A helyszínen maradt serpák és mászók viszont leültek tárgyalni a kormány küldöttjével, és végül megegyezés született. Madhu Sudan Burlakoti sajtóközleményében jelzi, azoknak az expedícióknak, akik úgy döntenek, hogy idén már nem próbálkoznak a mászással a Mount Everesten, további öt évre meghosszabbítják az engedélyüket. Akik viszont maradtak, azok lehetőleg folytassák a mászást.

A döntés egyfelől a kormány érdekeit tükrözi. Nepál első számú turisztikai vonzerejét ugyanis a magashegyek jelentik: a Föld tizennégy 8 ezer méter feletti hegycsúcsa közül nyolc itt található. A hegyi turizmus évi nagyjából 4 millió dollárt hoz a meglehetősen szegény országnak számító Nepálnak. A hegyi vezetők szintén nem járnak rosszul, ugyanis a 700 dolláros helyi átlagjövedelemhez képest ők 5-6 ezer dollárt is össze tudnak kaparni az expedíciók kísérőjeként. A kormány és a serpák közt megszületett megállapodás harmadik nyertese természetesen a mászóközösség, mely expedíciónként több tízezer dollárt áldoz első számú hobbijára.

A csütörtöki megegyezés értelmében a hegyi vezetők egy csoportja (SPCC-Sagarmatha Pollution Control Committee) megkezdi a megrongálódott kötélzet rögzítését a hegyen. Ehhez újra át kell jutniuk a világ egyik legveszélyesebb magashegyi szakaszának tartott, közel egy kilométer hosszan elnyúló Kumbu-gleccseren. A rövid szakaszon gyakorlattól függően akár 8-12 órán át is eltarthat az átkelés. A jégdoktoroknak nevezett serpák hatalmas kockázatot vállalnak a feladattal, de ha ők nem birkóznak meg vele, akkor senki.

A művelet több napon keresztül is eltarthat, ami szintén növeli a rizikót. A múlt pénteki lavina ugyanis csupán méretét tekintve volt egyedülálló. Az elmúlt napokban újabb jégomlások voltak a 2-es tábor alatti szakaszon, ami nem meglepő. Az egyik hazai hegymászóportál főszerkesztőjétől, Barabás Lászlótól úgy tudjuk, hetente előfordul a Kumbu-gleccsernél kisebb lavina.

Eközben a jelenleg felbolydult méhkashoz hasonlító nepáli alaptábor felé tart Szlankó Zoltán és csapata. A magyar hegymászó eredetileg a Sisapangmát vette célba, de a kínaiak diplomáciai bosszúja miatt a csoport nem kapott vízumot. Ezután úgy döntöttek, hogy a Lhocét fogják támadni. A csúcs felé kilométereken át ugyanazon az útvonalon keresztül kell haladni, mint ha a Mount Everest irányába menne az ember, és az alaptábora is ugyanaz a két csúcsnak. Így viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy Szlankóéknak kell-e várniuk a BC-ben, és ha igen, mennyit.

Egy internetes összesítés szerint az egy héttel ezelőtti tragédiáig 31 expedíció tartózkodott a nepáli alaptáborban, több mint 360 külföldi mászóval és háromszáznál is több serpával. Azóta a hegyi vezetők mintegy egyharmada bontott sátrat. A helyszínről olyan hírek érkeznek, miszerint egyes hegyi vezetők a végsőkig elszánták magukat, hogy megakadályozzák a további mászótevékenységet, ellehetetlenítve ezzel a Mount Everest meghódítását Nepál irányából. Ez azt jelentené, hogy az egyetlen járható út a tibeti (kínai) marad, amihez viszont vízum kell, és egy megbízható hordárcsapat, ami a felszerelést a déliből átviszi az északi táborba.

Klein Dávidéknak erre semmi szükségük, ők ugyanis tartják a menetrendet, és a kínai alaptáborból indulva próbálnak meg felkapaszkodni a világ legmagasabb pontjára. A magyar alpinistáról jött hírek biztatóak: elsőre gond nélkül felmászott 7 ezer méterre, következőre pedig már fent alszik az egyes táborban.