A művelet több napon keresztül is eltarthat, ami szintén növeli a rizikót. A múlt pénteki lavina ugyanis csupán méretét tekintve volt egyedülálló. Az elmúlt napokban újabb jégomlások voltak a 2-es tábor alatti szakaszon, ami nem meglepő. Az egyik hazai hegymászóportál főszerkesztőjétől, Barabás Lászlótól úgy tudjuk, hetente előfordul a Kumbu-gleccsernél kisebb lavina.
Eközben a jelenleg felbolydult méhkashoz hasonlító nepáli alaptábor felé tart Szlankó Zoltán és csapata. A magyar hegymászó eredetileg a Sisapangmát vette célba, de a kínaiak diplomáciai bosszúja miatt a csoport nem kapott vízumot. Ezután úgy döntöttek, hogy a Lhocét fogják támadni. A csúcs felé kilométereken át ugyanazon az útvonalon keresztül kell haladni, mint ha a Mount Everest irányába menne az ember, és az alaptábora is ugyanaz a két csúcsnak. Így viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy Szlankóéknak kell-e várniuk a BC-ben, és ha igen, mennyit.
Egy internetes összesítés szerint az egy héttel ezelőtti tragédiáig 31 expedíció tartózkodott a nepáli alaptáborban, több mint 360 külföldi mászóval és háromszáznál is több serpával. Azóta a hegyi vezetők mintegy egyharmada bontott sátrat. A helyszínről olyan hírek érkeznek, miszerint egyes hegyi vezetők a végsőkig elszánták magukat, hogy megakadályozzák a további mászótevékenységet, ellehetetlenítve ezzel a Mount Everest meghódítását Nepál irányából. Ez azt jelentené, hogy az egyetlen járható út a tibeti (kínai) marad, amihez viszont vízum kell, és egy megbízható hordárcsapat, ami a felszerelést a déliből átviszi az északi táborba.
Klein Dávidéknak erre semmi szükségük, ők ugyanis tartják a menetrendet, és a kínai alaptáborból indulva próbálnak meg felkapaszkodni a világ legmagasabb pontjára. A magyar alpinistáról jött hírek biztatóak: elsőre gond nélkül felmászott 7 ezer méterre, következőre pedig már fent alszik az egyes táborban.
