Újabb lavinák nehezítik Szlankóék helyzetét

A magyar expedíció lassan az alaptáborba ér, de nem biztos, hogy elindulhat a Mount Everestre. Klein Dávid az északi oldalon már 7000 méter felett jár.

Gabay Balázs
2014. 04. 25. 17:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Időlegesen megoldódni látszik a Mount Everest déli alaptáborában (BC) várakozó expedíciók problémája. Az egy héttel ezelőtt 16 serpa halálát okozó jégomlás teljesen betemette, és vélhetőleg el is sodorta a fix köteleket, melyeket a hegyi vezetők raktak fel, amikor elindult a lavina. A nepáli kormány miniszterét küldte a helyszínre, hogy megállapodjon a fizetésemelésért és magasabb biztosításért lobbizó serpákkal, akik közül többen elvesztették rokonukat a tragédia során.

Hiába érkezett a táborba a turizmusért felelős tárcavezető, és ígért segélyalapot, illetve a biztosítás alsó határának 15 ezer dollárra emelését (a serpák követelése közel 20 ezer dollár volt), a háromszáznál is több hegyi vezető harmada elindult haza. A helyszínen maradt serpák és mászók viszont leültek tárgyalni a kormány küldöttjével, és végül megegyezés született. Madhu Sudan Burlakoti sajtóközleményében jelzi, azoknak az expedícióknak, akik úgy döntenek, hogy idén már nem próbálkoznak a mászással a Mount Everesten, további öt évre meghosszabbítják az engedélyüket. Akik viszont maradtak, azok lehetőleg folytassák a mászást.

A döntés egyfelől a kormány érdekeit tükrözi. Nepál első számú turisztikai vonzerejét ugyanis a magashegyek jelentik: a Föld tizennégy 8 ezer méter feletti hegycsúcsa közül nyolc itt található. A hegyi turizmus évi nagyjából 4 millió dollárt hoz a meglehetősen szegény országnak számító Nepálnak. A hegyi vezetők szintén nem járnak rosszul, ugyanis a 700 dolláros helyi átlagjövedelemhez képest ők 5-6 ezer dollárt is össze tudnak kaparni az expedíciók kísérőjeként. A kormány és a serpák közt megszületett megállapodás harmadik nyertese természetesen a mászóközösség, mely expedíciónként több tízezer dollárt áldoz első számú hobbijára.

A csütörtöki megegyezés értelmében a hegyi vezetők egy csoportja (SPCC-Sagarmatha Pollution Control Committee) megkezdi a megrongálódott kötélzet rögzítését a hegyen. Ehhez újra át kell jutniuk a világ egyik legveszélyesebb magashegyi szakaszának tartott, közel egy kilométer hosszan elnyúló Kumbu-gleccseren. A rövid szakaszon gyakorlattól függően akár 8-12 órán át is eltarthat az átkelés. A jégdoktoroknak nevezett serpák hatalmas kockázatot vállalnak a feladattal, de ha ők nem birkóznak meg vele, akkor senki.

A művelet több napon keresztül is eltarthat, ami szintén növeli a rizikót. A múlt pénteki lavina ugyanis csupán méretét tekintve volt egyedülálló. Az elmúlt napokban újabb jégomlások voltak a 2-es tábor alatti szakaszon, ami nem meglepő. Az egyik hazai hegymászóportál főszerkesztőjétől, Barabás Lászlótól úgy tudjuk, hetente előfordul a Kumbu-gleccsernél kisebb lavina.

Eközben a jelenleg felbolydult méhkashoz hasonlító nepáli alaptábor felé tart Szlankó Zoltán és csapata. A magyar hegymászó eredetileg a Sisapangmát vette célba, de a kínaiak diplomáciai bosszúja miatt a csoport nem kapott vízumot. Ezután úgy döntöttek, hogy a Lhocét fogják támadni. A csúcs felé kilométereken át ugyanazon az útvonalon keresztül kell haladni, mint ha a Mount Everest irányába menne az ember, és az alaptábora is ugyanaz a két csúcsnak. Így viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy Szlankóéknak kell-e várniuk a BC-ben, és ha igen, mennyit.

Egy internetes összesítés szerint az egy héttel ezelőtti tragédiáig 31 expedíció tartózkodott a nepáli alaptáborban, több mint 360 külföldi mászóval és háromszáznál is több serpával. Azóta a hegyi vezetők mintegy egyharmada bontott sátrat. A helyszínről olyan hírek érkeznek, miszerint egyes hegyi vezetők a végsőkig elszánták magukat, hogy megakadályozzák a további mászótevékenységet, ellehetetlenítve ezzel a Mount Everest meghódítását Nepál irányából. Ez azt jelentené, hogy az egyetlen járható út a tibeti (kínai) marad, amihez viszont vízum kell, és egy megbízható hordárcsapat, ami a felszerelést a déliből átviszi az északi táborba.

 

Klein Dávidéknak erre semmi szükségük, ők ugyanis tartják a menetrendet, és a kínai alaptáborból indulva próbálnak meg felkapaszkodni a világ legmagasabb pontjára. A magyar alpinistáról jött hírek biztatóak: elsőre gond nélkül felmászott 7 ezer méterre, következőre pedig már fent alszik az egyes táborban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.