Nem megy bele a sárdobálásba az elnök

A sportágfejlesztési program keretében több mint ötezer négyzetméternyi tatamit fektetnek le az országban.

Fogadjuk el, hogy a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) jövő szombati tisztújító közgyűlése előtt az elnöki posztra kandidáló Antal Kadosát, a Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt. társtulajdonosát a jobbítás szándéka vezérli, ám a bírálataiból az a tétel, miszerint a 2020-ig 11 milliárd forint kiemelt állami támogatás felett diszponáló szervezet nem rendelkezik átfogó sportágfejlesztési koncepcióval, csütörtökön látványos keretek között dőlt meg. A Magyar Sport Házába az ország minden szegletéből érkeztek az egyesületek és az iskolák képviselői, akik Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkártól, valamint Tóth Lászlótól, az MJSZ elnökétől – aki maradna a posztján – jelképesen több mint ötezer négyzetméternyi tatamit, kétezer dzsúdósruhát pedig kézzel foghatóan vehettek át. (Nyitó képünk a tavalyi budapesti Eb sajtótájékoztatóján készült, balra Tóth László, jobbra Simicskó István.)

Az egészen pontosan 5050 négyzetméternyi szőnyegfelületből a felnőtt programokra, az iskoláknak, a műhelyprogramokra, az utánpótlásra és a fogyatékkal élők sportjára is bőségesen jut. A legtöbb tatami a tatai edzőtáborba érkezik, 832 négyzetméter.

Azáltal, hogy a cselgáncs bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, ugrásszerűen nőhet az utánpótlásbázisa, s nem mellékesen a program az egészséges nemzedékek felnövését szolgálja, ami összecseng a deklaráltan sportbarát kormány célkitűzéseivel:

„Természetesen nagyon fontos, hogy az olimpiákon, vb-ken, Európa-bajnokságokon milyen eredményeket érnek el a sportolóink, de a legfontosabb az, hogy minél több gyermek sportoljon. Örömteli, ha az iskolákban egyre több sportrendezvény és sportolási lehetőség teremtődik, s számomra – mivel jómagam is rendelkezem küzdősportos múlttal – külön öröm, ha a gyermekek jellemfejlődését is elősegítő dzsúdó erősödik az iskolai sportoktatásban, a testnevelési órákon és azokon kívül” – fogalmazott Simicskó István.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a cselgáncsozóké az egyik legjobb program a tizenhat kiemelt sportág közül, és elismeréssel szólt arról is, hogy a dzsúdósok tavaly a világversenyeken tizenkilenc érmet, közte hét aranyat nyertek. Ugyanakkor leszögezte: az állami sportvezetés nem szól bele abba, hogy a sportági szövetségekben ki milyen tisztséget lát el, így az elnökválasztás is a küldöttek feladata – s fontos a fair play.

A Magyar Judo Szövetség jövő szombati tisztújító közgyűlése előtt Tóth László nem kívánta tételesen cáfolni a kihívója, Antal Kadosa pályázatában szereplő „vádpontokat”. Ám azt megjegyezte, hogy riválisa sportágfejlesztéssel szembeni kritikái megalapozatlanok, s ha az MJSZ jogszerűtlenül működne, akkor a cselgáncs semmiképpen sem kerülhetett volna be az állam által kiemelten támogatott sportágak közé.

„Nyolcéves korom óta benne vagyok a sportágban, sok mindent megéltem. Az elmúlt tizenhat év alatt két vagy három közgyűlésen volt ellenjelöltem. Amikor végül is mellettem döntött a tagság, mindig azt mondtam az ellenjelölteknek, hogy fogjunk össze és dolgozzunk közösen a dzsúdóért. Ám ezután ezek az illetők rövid időn belül eltűntek ” – jegyezte meg az MJSZ élén 1998 óta regnáló Tóth László, aki bízik benne, hogy folytathatja a munkáját.

A június 21–22-i budapesti Grand Prix-n várhatóan mintegy 80 ország 500-600 versenyzője lép tatamira a Papp László Budapest Sportarénában. Az érdeklődés nemcsak a 100 ezer dollár összdíjazásnak szól, hanem annak, is, hogy a verseny a Rio de Janeiró-i olimpiai kvalifikációs sorozat második állomása lesz. Az Arénába a hazai „dzsúdóstársadalomból” 3500-an tiszteletjeggyel juthatnak be. A versenyt ötnapos nemzetközi edzőtábor követi majd a Körcsarnokban, ami jól szolgálhatja a riói felkészülést.