Michael Schumacher 2000–2004-es regnálása alatt is akadt minden évben legalább három, de inkább négy versenyző, aki futamot nyert, a csapattárs Barrichello mellett Mika Häkkinen, David Coulthard, Ralf Schumacher, Juan Pablo Montoya, aztán Räikkönen és Fernando Alonso, és még Jarno Trulli is. 2008-ban hét futamgyőztes is volt: Hamilton, Felipe Massa, Räikkönen, Robert Kubica, Alonso, a pályafutása egyetlen első helyét a Hungaroringen elérő Heikki Kovalainen, és ebben az évben látta meg először elsőként a kockás zászlót, akkor még Toro Rossóban, Vettel. Aki aztán 2010 és 2013 között négy vb-címet söpört be, ám ezekben az években is rendre pezsgőzhetett a pódiumon négy-öt másik futamgyőztes: Alonso, Webber, Hamilton, Jenson Button, Räikkönen, Rosberg.
Kétségkívül régebben is megéltünk egyhangú szezont, 1988, a turbókorszak utolsó éve óriási McLaren-fölényt hozott, a Prost–Senna páros a tizenhat futamból tizenötöt behúzott, csak az olasz nagydíjon győzött más, jelesül Gerhard Berger. Ám citálhatjuk a másik végletet is, 1982-t, amikor a tizenhat versenyen tizenegy különböző pilóta diadalmaskodott, és Keke Rosberg úgy lett világbajnok a Williamsszel, hogy egyetlen győzelmet aratott. Akik még emlékeznek azokra a daliás időkre, amikor Niki Lauda, Nelson Piquet, Rosberg, Prost, Nigel Mansell és Senna körözött a pályákon – az 1984-es és az 1985-ös szezonban mind a hatan versenyeztek –, visszasírják azokat az éveket. De már 2012-t, az akkori Vettel–Alonso-csatát is.
