Hozzáteszik, nyugaton csak az indítékok mások, a sport ott is ugyanúgy üzleti alapon működik. Márpedig az arany-, ezüst- és bronzérmeket súlyos milliókban mérik, így anyagilag igencsak megéri a jó szereplés a világeseményeken. Példaként említik a Tour de France-sztár Lance Amstrong esetét. A sportoló 1999 és 2005 között zsinórban hétszer nyerte meg a világ leghíresebb kerékpáros versenyét, igaz aktív évei alatt aktívan is doppingolt.
Az pedig szintén fontos szempont, hogy a doppingszerek előállítása csakugyan hatalmas biznisz, az illegális laborok óriási pénzeket kérnek a sportolóktól a nem megengedett teljesítményfokozókért. A doppingszerek gyártása kisebb iparággá fejlődött az elmúlt évtizedekben. Valahol az állam felügyeli a rendszert, máshol a szabad piac elve alapján megy az üzlet.
