A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hónapokkal ezelőtt doppingellenes hadjáratot indított. Ennek lényege, hogy a szakemberek folyamatosan újraellenőrzik a 2008-as pekingi, illetve a 2012-es londoni olimpia alatt levett mintákat. Mindez korántsem véletlen, már a nyolc évvel ezelőtti ötkarikás játékok után is jelentek meg olyan hírek, hogy a mintavételnél felkészületlenség és felelőtlenség volt tapasztalható. Arról nem is beszélve, hogy 2016-ban Rio de Janeiróban is hihetetlenül amatőr módon próbálták szűrni a sportolókat. A NOB-nál pedig úgy gondolták, ideje tiszta vizet önteni a pohárba.
A Magyar Antidopping Csoport vezetője, Tiszeker Ágnes néhány napja örömtelinek nevezte ezt a folyamatot, sőt egyenesen áttörésként jellemezte, hiszen a gondosan őrzött minták megismételt vizsgálata után több évvel derült ki, hogy a sportolók nem kis része tilosban járt. Épp emiatt szinte naponta jelennek meg olyan hírek, amelyek arról szólnak, épp melyik versenyzőt fosztották meg az érmétől. A számláló egyébként sebesen pörög, már majdnem száz olyan Pekinget vagy Londont megjárt sportoló van, aki búcsút mondhatott medáliájának. És ahogy Tiszeker Ágnes korábban felhívta lapunk figyelmét, amíg az ellenőrzések folynak, ez a szám csak nőni fog.
Világszerte problémákkal küzdenek a doppingszűrésben. Japán sportért felelős minisztériuma szerint kevés a képzett doppingellenőr a 2020-as ötkarikás játékoknak otthont adó országban. A Francia Doppingellenes Hivatal jövőre a tervezettnél húsz százalékkal kevesebb tesztet tud majd elvégezni az anyagi támogatások csökkentése miatt. Az Orosz Olimpiai Bizottság (ROC) leköszönő elnöke, Alekszandr Zsukov szerint pedig az országban kialakított új ellenőrzési rendszer hatástalan. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség kedden felfüggesztette a dohai doppinglabor engedélyét. (MN)
A pekingi és a londoni ötkarikás játékokon összesen 1910 érmet (Pekingben 958, Londonban 952) osztottak ki, jelen állás szerint ennek eddig valamivel több mint öt százalékát vették el. A tiltott teljesítményfokozásban a Szovjetunió utódállamai (Oroszország, Üzbegisztán, Kazahsztán) járnak az élen. A sportágak közül pedig a súlyemelés és az atlétika a legfertőzöttebb, de a listán a birkózás, a lövészet és a kerékpározás is megtalálható. Utóbbival kezdődött el egyébként a megtisztulás. Hiszen a sportág emblematikus figurájának, Lance Armstrongnak a vallomása után a nemzetközi kerékpársport teljes vezérkara távozásra kényszerült, a doppingvétségeket ipari mennyiségben elkövető amerikaiaknak gyűjteményük nagy részéről le kellett mondaniuk. Ehhez csak apró adalék, hogy a tavaly visszavonult kétszeres kerékpáros időfutambajnok Thomas Dekker Az én csatám című könyvében szintén részletesen beszámol csapatának doppingolásáról. A kerékpár mellett manapság a sportok királynője, az atlétika került a célkeresztbe, csakúgy, mint a súlyemelés.
A sportágak jelentős része jelenleg a doppingbotrányok utáni öntisztítást végzi. Hullanak is a fejek rendesen: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség egykori szenegáli elnöke továbbra is házi őrizetben van, az orosz sportminiszter-helyettes, Jurij Nagornih október végén az Oroszországban elkendőzött doppingesetek miatt lemondott. És persze ki tudja, hol van még a vége. Annyi biztos, hogy a vétkesek eredményeit megsemmisítették, és várhatóan eltiltással számolhatnak, feltéve, ha már nem vonultak vissza azóta. Azt, hogy az érmeiket ki kapja meg, még nem közölték. A lebukottak közül érdemes kiemelni Soszlan Tigijevet. Az üzbég szabadfogású birkózót Pekingben és Londonban is megfosztották egy-egy olimpiai éremtől. A NOB eddig nagyjából 1200 mintát vizsgált újra, és vélhetően további doppingoló sportolók nevét fogják közölni. Bár, ahogy Tiszeker Ágnes korábban fogalmazott: még nagyobb is lehet a baj, ha csak felületi kezelés következik, és nem egy alapos műtét.
