Erről Kozmann György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára beszélt az Utánpótlássport.hu szerkesztősége által idén hatodik alkalommal megrendezett, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Decathlon által támogatott hétfői konferencián. Hozzátette: az EU engedélye eredetileg az év végéig szólt, ezt most újabb ötéves ciklusra kérték, jelenleg az unió válaszára várnak.
Kozmann előadásában kitért arra is, hogy a nemzeti utánpótlás-nevelő programok irányítása és felügyelete 2017 januárjától a MOB-tól átkerül az Emmi sportért felelős államtitkárságához. A sportvezető a változtatás indokaként a támogatási rendszer egycsatornássá válását és a nagyobb átláthatóságot nevezte meg. Az olimpiai bronzérmes kenus emlékeztetett arra, hogy a sporttörvény novemberi módosítása alapján januártól önálló helyettes államtitkárság irányítja majd az utánpótlás-nevelést Sárfalvi Péter vezetésével, valamint bejelentette, hogy új programot indítanak az utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők munkájának támogatására.
Fábián László, a MOB sportigazgatója kiemelte: az augusztusi, Rio de Janeiro-i olimpián részt vevő magyar csapat 160 tagjának 77 százaléka volt érintett valamelyik nemzeti utánpótlás-nevelő programban.
Tóth József, a MOB utánpótlás-osztályvezetője előadásában elmondta, hogy az idei ötkarikás játékokon elért eredmények a magyar sport kétarcúságát bizonyítják. A megnyert tizenöt érem, köztük a nyolc arany számát pozitívumnak nevezte, ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan a korábbiakhoz képest csökkent az érmes sportolók száma. Tájékoztatása alapján a Héraklész programban szereplő tizenöt sportágban a világ- és Európa-bajnokságokon megszerzett 1–8. helyezések száma idén visszaesett, de ezt azzal magyarázta, hogy a magyar sport már 2013-ban is csúcsra volt járatva, ezért nem volt elvárható az eredményesség további növekedése.
Az igazgató szerint a 2013-ban indított kiemelt sportágfejlesztési program hatásai még nem jelentkezhettek, sőt hat sportág 2014 és 2016 között az eredményességben visszaesett a 2010 és 2012 közötti időszakhoz képest. Tóth József úgy látja, hogy a hároméves terminus még rövid ahhoz, hogy komolyabb következtetéseket lehessen levonni belőle.
Rátgéber László kosárlabdaedző, a nevét viselő pécsi akadémia vezetője úgy látja, a taó megjelenése morálisan megerősítette az utánpótlásban dolgozó edzők életét, akik így jobban tudnak a munkájukra összpontosítani, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer el is kényelmesítheti a középszerű szakembereket. A női és a férfikosárlabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya több problémát is lát a magyar sportban. Egyrészt hiányolja a széles látókörű, nagy kaliberű sportvezetőket, másfelől szerinte a magyar edzők nagyon képzetlenek, és nem képesek a fejlődésre. Azon a véleményen van, hogy meg kell változtatni a Testnevelési Egyetemen az edzők oktatási rendszerét, ő például a jelenlegi tízről hatvan százalékra emelné a gyakorlati képzés arányát.
