Oda a 2011 óta tartó Djokovic-korszak Melbourne-ben, melyen jórészt csak az Ausztráliába szakadt szerb kolónia sajnálkozott. A 17. a 9. kiemelt ellen a döntőben, ez még annyira nem tűnik hidegrázósnak, Roger Federer Rafael Nadal ellen, ez már annál inkább. Húsz év alatt 34 mérkőzést vívtak, ezek Nadal döntő fölényét hozták, de leginkább a salakon játszott meccsek miatt, Melbourne-ben viszont kemény a borítás. GS-döntőkben Federer mindig is sokkal jobb volt, 6-2-re vezetett a katalán ellen. Ausztráliában mindössze egyszer, még 2009-ben találkoztak a fináléban, nyolc éve volt utoljára, hogy egy igazán nagy torna utolsó mérkőzésén – a 2011-es Roland Garroson – farkasszemet néztek egymással. Ezért a tenisz szerelmesei a Rod Laver Arénában és a tévé előtt világszerte felvillanyozódva várták kettejük csatáját.
Az első szettben mindenki hozta az adogatását 3-3-ig. Aztán Federer egy-két csodálatos nyerő ütéssel – ebben a mutatóban ekkortájt 10-1 volt neki – előnybe került, és elvette a katalán adogatását. Aztán nullára hozta a saját adogatását, így Nadalnak a meccsben maradásért kellett szerválnia, jól összpontosított. De Federer is, övé lett végül az első játszma röpke fél óra alatt.
Nadal elkezdett erőből, dühből játszani, megbrékelte a svájcit, 2-0-nál pedig két bréklabdát is hárítva húzta be a játékot. A legelveszettebbnek hitt labdákért is robogott, újabb Federertől elnyert adogatás lett a jutalma, ami eldöntötte a szett sorsát. Federernek 4-0-nál volt egy fellángolása, de a spanyol magabiztosan adogatott és simán behúzta a szettet.
A 17-szeres Grand Slam-győztes Federer sokkal többet kockáztatott, ez megmutatkozott a ki nem kényszerített hibák számában is (25-10). A 2009-es döntőjüket idézte a finálé, csak most megfordultak a szettek, Federer diktált az elejétől, és Nadal zárkózott. Volt honnan, a harmadik játékot ugyanis tükörsimán nyerte a svájci (6-1), aki olykor szédületes fonákkeresztekkel szórakoztatta az ausztrál közönséget, de a tenyeresére sem volt panasz. Talán ebben a játékban érződött először, hogy Nadal egy nappal kevesebbet pihenhetett és ötórás elődöntővel „melegített” a fináléra.
A negyedik szettben viszont visszatért belé az erő, jobban mondva a rizikózó Federer ütött rendre széleseket, 4-1-nél, egy remekbe szabott lezárást követően már felállva őrjöngtek Nadalnak a szurkolók a Rod Laverben. A svájci hiába operált ekkor egymás után többször is 200 km/óra körüli ászokkal – egy gamen belül négyet (!) is ütött –, a spanyol nem hagyta magát, három óra játék után 2-2-re álltak a felek.
A svájci világklasszis orvosi szünetet kért ekkor, Nadal a pályán melegített és betolt egy-két adag energiazselét. Wawrinka ellen is ugyanekkor ápoltatta magát Federer, akkor az ágyékával voltak gondok, vélhetőleg most is ezzel szenvedett. Brékkel kezdett a spanyol, majd iszonyatosan nagy munkával, több bréklabda hárításával hozta a saját adogatását. Így ellenfele hiába ütött dupla annyi nyerőt a szemet gyönyörködtető fonákjával, ő irányította az utolsó játszmát. Rendületlenül hárította a bréklabdákat, de Federer is hozta saját adogatását. Ebben a helyzetben neki kellett volna brékelnie, hogy esélyt teremtsen magának az egyenlítéshez. Egy-egy rontott ütésnél árulkodó volt a svájci arckifejezése, nem volt a legjobb bőrben. Ennek ellenére elvette riválisa adogatását, és a vezetésért szerválhatott.
Nullára hozta a játékot, és percek alatt komoly mentális fölénybe került.
Nadal teljesen összezavarodott, olyan széleseket ütött, hogy a labdaszedők alig találták a labdáit.
Kettős hibát is vétett, amikor nyerőt ütött, úgy üvöltött, mintha meccslabdánál játszanának. Komoly lelkierőről tett tanúbizonyságot, amikor egyenlőre hozta a játékot, de a meccs leghosszabb labdamenetét ekkor Federer nyerte, őrjöngött az aréna. Mindketten mindent feltettek erre a game-re, amit a kevesebbet hibázó svájci nyert, így a meccsért szerválhatott.
Ez furcsa mód őt zavarta meg, és hiába ütötte be 18., majd 19. ászát, Nadal brékközelbe került. Ekkor Federer összeszedte minden erejét, és egy sólyomszem segítségével a tornagyőzelemért adogathatott. Nadalnak kötélből voltak az idegei, de Federer a második meccslabdáját – egy újabb challange igénybe vételével – már kihasználta.
35 évesen nyerte 18. Grand Slamjét Roger Federer, 1974 óta nem jutott ilyen idős teniszező GS-döntőbe. Rekordot döntött, ugyanis ő a tenisztörténelem első játékosa, aki három különböző Grand Slamen is 5-ször tudott nyerni. Szemernyi kétség sincs afelől, hogy megérdemelte, nem mellesleg 2012 után emelhetett újra a magasba GS-serleget.
Rafa Nadal hálás volt a sorsnak, hogy sérülése után eddig jutott, és köszönetet mondott a közönségnek a támogatásért, amit végig megkapott Melbourne-ben.
„Nagyon szép ez a kupa, vissza fogok még jönni érte.”
A Rod Laver Arénában Rod Lavertől átvenni a trófeát, nincs ennél nagyobb büszkeség, Federernek is dagadt a keble. Visszaemlékezett a pár hónappal ezelőtti találkozására Nadallal, a spanyol teniszakadémiáján, amikor még mindketten úgy érezték, hogy messze a visszatérés a sérülésből. „Játssz még sokáig Rafa, a tenisznek szüksége van rád” – mondott köszönetet ellenfelének, aki jó barátja. Kimondani is szédület, 20 éve játszik az Australian Openen, a jövőbe tekintve búcsúzott: „remélem jövőre is újra találkozunk majd.”
Australian Open, Melbourne
Férfi egyes, döntő
Roger Federer (svájci, 17. kiemelt)–Rafael Nadal (spanyol, 9.) 6:4, 3:6, 6:1, 3:6, 6:3