Egyszer próbálták nem eljátszani a Nélküledet

Nyerges Attilát, a Nélküled szerzőjét vér szerinti kapcsolat fűzi a sporthoz – de a zenéhez is.

A magyar labdarúgás tavalyi újjászületését, a válogatott Európa-bajnoki szereplését két dal kísérte, a könnyebb stílusú Az éjjel soha nem érhet véget, és a jóval fajsúlyosabb Nélküled. Utóbbi – az Ismerős Arcok előadásában – közel 9 milliós megtekintésnél jár a YouTube-on. Két évvel ezelőtti dunaszerdahelyi előadását – amely a városi stadionban a helyi futballcsapat és a pozsonyi Slovan összecsapását előzte meg – közel 3 millióan látták eddig. Ki ne tudná, 5 millió magyarról szól, legalább annyira nekünk, határon innen élőknek.

„Mi egy vérből valók vagyunk”: e szöveg íróját meglepő módon közelebbi vér szerinti kapcsolat fűzi a sporthoz, mint a határon túli magyarokhoz. Nyerges Attila Budapesten nőtt fel, édesapja, Nyerges Mihály a Testnevelési Főiskola dékánja volt.

– Természetesen sportoltam gyerekként, édesapám mellett nem volt más választásom – mondta el Nyerges Attila a Magyar Nemzetnek. – Szabad kezet adott nekem, hogy milyen sportágat választok, ő tízpróbázott, majd amikor edzéseket tartott az atlétikapályán, ott sertepertéltem körülötte, én is kaptam feladatokat. A középiskolában sok minden mást is kipróbáltam a kosárlabdától a tollasig, nagyon jó testnevelőtanárom volt. Amikor Békásmegyerre költöztünk, az első dolgunk volt lemenni a Dunára, hogy evezzünk. Édesapám vidéki srác volt, megőrült különben a lakótelepen.

Fia életében mégsem a sportolás lett a meghatározó, hanem a muzsikálás. Ezt is örökölte.

– A másik, ami édesapám életében fontos volt, a zene; nagyon jó hangja volt, komoly lemezgyűjteménye, engem az első pillanattól kezdve megfogott a zene. A gimnázium lett számomra a vízválasztó, saját zenekarunk lett, a katonaság után pedig profik, fantasztikus muzsikusok közé kerültem, ami megpecsételte a sorsomat – folytatta az Ismerős Arcok énekese és frontembere.

Teljesen azért nem szakadt el a sporttól. Tíz éven át dolgozott műszakvezetőként a Komjádi uszodában, úszókkal, vízilabdázókkal a mai napig tart a barátsága.

– Egyébként úgy állok a sporthoz, mint egy átlagember, de túlteng bennem a nemzeti érzés, ezért különösen az érdekel, ha a magyar válogatott játszik – mondta Nyerges Attila, aki kérésünkre arról is beszélt, honnan a mély érzelmi, lelki kapcsolat határon túli honfitársainkhoz: – Otthonról hoztam magammal az érzést, a lelkiismeretünk része, amit apámtól, nagyapámtól örököltem – válaszolta. – Ezt erősítették a személyes tapasztalatok, az erdélyi élményeim, a Wass Albert-regények, különösen az Adjátok vissza a hegyeimet! Az itthoni politikai helyzet is hatott ránk, így, ahogy idősebbek lettünk, a zenekar sorsa is eldőlt, a dalszövegeket ebből a témából merítettük.

Sokunk megrendítő élménye a 2004. december 5-i népszavazás, amikor a magyarországi magyarság – a szocialisták és a szabad demokraták ellenkampányának hatására – nem állt ki a határon túliak kettős állampolgárságáért. A Nélküled néhány évvel később született, közvetlen ihletője ugyan nem a népszavazás volt, alkotóit viszont jelentősen befolyásolta történelmünk e sötét napja.

– Novelláskötetem egyik témáját innen merítettem – mondta Nyerges Attila. – Rettenetesen rosszul éreztem magamat a népszavazás után. Édesapámmal kint voltunk a szőlőben, napokon át rádión követtük az eseményeket. Amikor meghallottuk a végeredményt, ki kellett fordulnunk a pincéből, nem akartuk látni egymás könnyeit. Komoly lelkiismereti válságba kerültem. Sok székelyföldi barátom van, olyan is, akivel testvéri szeretet köt össze, de csak két-három nappal később hívtam fel őket, annyira szégyelltem magamat. Nem kevés idő telt el azóta, de ha manapság a Székelyföldön járok, néhány pohár bor után most is előjön az emberekből a fájdalom. Nem rám haragszanak, tudják, hogyan gondolkozom. Megbocsáthatatlan, ami akkor történt.

Amikor 2007-ben megjelent a Nélküled, az Ismerős Arcok a köszönetét akarta kifejezni a közönségnek, amely a média nélkül is a kezében tartotta az együttest, olyan szeretettel vette körül. Mindig megvették az emberek a lemezeket, ahelyett hogy letöltötték volna őket, ezzel segítettek, az énekes szerint a létüket, az életüket jelentették. Tisztában van vele, mennyire túlnőtte magát a Nélküled, hiszen az össznemzeti érzést fejezi ki, a dunaszerdahelyi futballszurkolóknak köszönhetően ma már azt mondják róla, „a Felvidék himnusza” lett, ami nagyon nagy megtiszteltetést jelent az együttes tagjainak. De vajon felismerték-e megírásakor, milyen erő lakik e dalban, amelynek zenéjét a billentyűs Leczó Szilveszter szerezte.

– Éreztük, hogy nagyon erős dal lett, azt talán azért nem sejtettük, hogy ennyire önálló életre kel – folytatta Nyerges Attila. – Végül olyan lett mára, mint a Lord együttesnél a Vándor vagy a Gyöngyhajú lány az Omegánál. Minden koncertünk a Nélküleddel fejeződik be. Egyszer próbáltuk meg nem eljátszani, de lázadás lett belőle, csalódottan ment haza a közönség, az interneten kaptunk utána hideget-meleget.