– Nyolc általánossal bíró emberek, akiknek nem érdekük a változás. Így jellemezte Rácz Félix, Kovács Kokó István korábbi menedzsere a Magyar Ökölvívók Szakszövetségében (MÖSZ) ülők egy részét. Egy ilyen szervezet elnöki székéért érdemes pályázni?
– Sokaknak érdeke a változás. Hogy kinek van nyolc általánosa, kinek nincs, azt nem tudom, mert a szövetség mindennapi életére egyelőre nem látok rá. Általánosítani szerintem nem szabad, biztos akad olyan, akinek nincs meg a megfelelő iskolai végzettsége.
– 25 éve először elmaradt a bokszbál, ennek kapcsán a szövetség egyik alkalmazottja az egyik közösségi oldalon temetői hangulatról, bomlásról ír a szövetségen belül. Mi folyik a MÖSZ-ben?
– A szövetségben és annak elnökségében mindenképp rendet kell tenni, de ez a közgyűlés dolga, ők szavaznak arról, ki legyen tagja az új vezetésnek. Nekem ebbe addig nincs beleszólásom. Ha április elsején esetleg engem fognak megválasztani, akkor lesznek javaslataim a személyi változtatásokkal kapcsolatban. Rendet szeretnék a MÖSZ-ben, ki kell takarítani. Lesznek nyilván emberek, akik majd távoznak, esetleg más pozíciót kapnak, újak érkezhetnek. És lesz még egy fontos feladat: meg kéne próbálni végre összebékíteni a feleket egymással, mert nagyon sok a vélt vagy valós sérelem. A magyar ökölvívás jövőjéért, a sportág jobbításáért kell most fellépnem, de ha ezután is a marakodás marad, akkor tapodtat sem lépünk majd előre.
– Kiket kell pontosan összebékíteni? Az elnökségen belül marják egymást az emberek, vagy a profik-amatőrök között van ellentét?
– Az elnökségen belül eddig nem nagyon volt széthúzás, amit az elnök kimondott, azt megszavazták. A szakmán belül vannak komoly ellentétek.
– Akkor az egyesületekről beszélünk?
– Igen, a szakosztályvezetők, edzők közötti ellenségeskedésről. Bizonyos döntéseket támadnak, de csak hátulról. Én azt szeretném, hogy ezek a kritikus hangok nyíltan szólaljanak meg a szólásszabadság jegyében, és szemtől szemben hangozzanak el az építő jellegű javaslatok.
Szállj el, kismadár!
Erdei Zsolt amatőr bokszolóként világbajnok, többszörös Európa-bajnok, Sydney-ben bronzérmet nyert az olimpián. 14 éves profi pályafutása során a WBO világbajnoka lett, többször is megvédte félnehézsúlyban az övét, a szervezetnél az Európa-bajnoki címet is elhódította. A WBC-nél is vb-övet szerzett. 34 profi meccsen maradt veretlen, mindössze egyszer szenvedett vereséget. A meccsein a bevonulózenéje a Republic együttes Szállj el, kismadár című száma volt, beceneve (Madár) nyomán. Erdei 42 éves, két gyermek édesapja, visszavonulását követően elindította a Madárfészek Bokszakadémiát.
– Az egyesületek az egyenlőtlen, nem tiszta szabályok szerinti pénzelosztás miatt zúgolódnak? Mert vannak olyan hírek, melyek arról szólnak, hogy bizonyos klubok alig mutatnak fel eredményt, valamiért mégis nagyobb pénzt szakítanak, mint a kiemelkedően teljesítők.
– Az ellentét egyrészről a szakmai koncepciók közti különbségből ered, másfelől persze a pénzelosztásból is. Van, aki nem érti, hogy ő miért kap kevesebbet, míg a másik többet.
– Érthetetlen, hogy itt nem egy objektív mérce, vagyis például versenyzőszám, eredmények alapján dől el, hogy hová mennyi sportágfejlesztési támogatás jut az Emmitől.
– Elméletileg így kellene működnie
– ...de akkor ez most nem így működik?
– Nézze, olyan soha nem lesz, hogy mindenki elégedett legyen. Nyilvánvaló, hogy minden klub annyi támogatást szeretne kapni, hogy ügyes gyerekeket nevelhessen belőle, és jusson normális edzői fizetésre. Viszont hogy tudna a szövetség a világ végén lévő, nyolc gyereket nevelő kicsi egyesületnek is annyi pénzt adni, mint a nagyobb, eredményesebb kluboknak? Le kell ülni, és pontosan meg kell nézni, kinek mennyi juthat. Van összesen 110-120 egyesület, melyek próbálnak hatékonyan működni. Vannak pályázatok, melyekről nekik értesülniük kellene, de ez nem mindig valósul meg. Arra van szükség, hogy az egyesületek és a közvélemény számára is közérthető legyen, hogy az egyik miért ennyit, a másik meg annyit kap.
– Jól tudom, hogy Csötönyi Sándor nem hivatalosan kereste meg önt tavaly decemberben, hogy esetleg ön vehetné át tőle a stafétát?
– Nem egészen így volt. Nekem Csötönyi Sándor azt mondta, hogy egy tavaly decemberi edzői továbbképzésen ő felvetette ezt egy edzőnél. Egy másik asztalnál ezt meghallotta valaki, nem szeretnék neveket mondani, az továbbadta az információt, mely bekerült a sajtóba. Csötönyi Sándor engem nem keresett meg soha azzal, hogy én legyek a szövetség elnöke. Ifjabb Balzsay Károllyal volt egy közös interjúnk nemrég, és ott felvetődött, hogy mi lenne, ha én jönnék elnöknek. Én ezen kicsit el is csodálkoztam, de aztán úgy gondoltam, ha a szakma oldaláról megvan a megfelelő támogatottságom, akkor akár belevághatok.
Ezután hívatott be Csötönyi úr az irodájába, hogy én ezt tényleg vállalnám-e. Eleinte úgy éreztem, próbál erről lebeszélni, de mondtam neki, hogy komolyan gondolom.
Erre reagálta, hogy akkor a következő közgyűlésen ő lemond a javamra az elnöki székről. De ezt csak tisztújító közgyűlésen teheti meg a szabályok szerint, ez viszont csak 2020-ban lesz. Így csak a rendkívüli közgyűlés jöhet szóba, amihez sok aláírás kell. Ezeket összegyűjtöttük, és így már sikerült a tisztújításról szóló napirendi pontot is belevenni a közgyűlési pontok közé.
– Hogy kell elképzelni az aláírások összegyűjtését? A nyakába vette az országot, és járta az egyesületeket?
– Nem, egy csapat dolgozott ezen, akik lobbiztak. Egyedül kevés lettem volna ehhez, persze én is lobbiztam a különböző versenyeken, sokat beszélgettem a szakosztályok vezetőivel. Mivel sokan köztiszteletnek örvendő, megbízható embernek gondolnak, sikerült összeszedni az aláírásokat. Persze nem mindenki tekint így rám, ezt tapasztaltam, legutóbb épp az Énekes emlékversenyen. Nem tudom, hogy ők miért ragaszkodnak a jelenlegi érához, hiszen
nyilvánvaló, hogy az a rendszer, mely most működik, nem jó. Ebben az irigység is közrejátszik. Nekünk, magyaroknak ez picit a balsorsunk, hogy egyes dolgokban féltékenyek vagyunk a másikra.
Pedig engem sok minden hajt az elnökséget tekintve, csak a hatalomvágy nem. Néhányan azzal jönnek, hogy túl ember vagyok én ahhoz, hogy elnök legyek. De kérdezem én: egy elnöknek feltétlenül rosszindulatúnak kell lennie? Nem hiszem, inkább következetesnek és tisztán látónak. No meg az sem árt, ha hozzáértő apparátussal veszi körül magát. Utóbbi megtalálása lesz az egyik legnehezebb feladat.
– Csötönyi Sándort korábban Kokó és Rácz Félix nyíltan támadta közös erővel, Kokó többször nyíltan szélhámosnak nevezte a jelenlegi elnököt. Tart attól, hogy a távozásával önre sütik a bélyeget, miszerint Kokóék embere?
– Kokó és Rácz Félix kiállása nyilván rendkívül meggyengítette Csötönyi Sándor helyzetét, de abszolút nem gondolom, hogy az ő emberüknek gondolna engem bárki. Már csak azért sem, mert én soha senkit sem támadtam nyíltan az ökölvívásban, senkit sem neveztem szélhámosnak. Én nem ennek vagy annak az oldalán vagyok, hanem az ökölvívásén. Ha elnök leszek, az nem Kokó vagy Rácz Félix korábbi nyilatkozatain múlik majd, kizárólag azon, hogy a szakma támogat vagy sem. Az is fontos, hogy nem az ő feltűnésükkel kezdődött el minden, a háttérben már évek óta dolgozott egy csapat, hogy induljanak el változások a sportágon belül. Nem én voltam az első elnökjelöltje a változást sürgetőknek. Ők viszont úgy gondolták, hogy vagyok annyira közkedvelt, közvetlen faszi, voltak olyan eredményeim amatőr és profi szinten, és van annyi rálátásom a szakmára, hogy bennem lássák meg a következő elnököt.
Válságban
Kovács István, és egykori menedzsere, Rácz Félix rendre támadták Csötönyi Sándor MÖSZ-elnököt az elmúlt időszakban. Ennek oka, hogy sokak szerint évek óta mély válságban van az amatőr boksz, melyért a szövetség a felelős. 2009 óta nem volt felnőtt vb-érmese a sportágnak, Erdei Zsolt sydney-i bronzérme óta pedig nem volt komoly magyar esélyes az olimpián. Annak ellenére, hogy az ökölvívás 2013 óta benne van a kiemelt sportágak között, így évi több mint 400 milliót kap az Emmitől sportágfejlesztési támogatás néven. A bokszolók közül sokan állnak profinak, vagy hagynak fel az élsporttal, és páran – például Harcsa Norbert – verbálisan is nekimentek a vezetésnek.
– Meg lehet tudni, hogy melyik ez a csapat, aki a háttérben dolgozik?
– A szakma az, mely mögöttem áll.
– Csötönyi Sándor marad az elnökségben, vagy végleg távozik?
– Csötönyi úr kifejezte a szándékát, hogy ő tiszteletbeli elnök szeretne maradni. De én erről akkor sem dönthetek, ha elnök vagyok, a közgyűlés határoz róla.
– Tudja már, mi lesz az első lépése elnökként?
– Tudja, az ember nem elnöknek születik. Április elsejéig még át kell olvasnom a teljes alapszabályt, pontosan a fejembe kell hogy verjem a szövetség működését, sokat kell még tanulnom addig. De van elég időm, és a lelkesedésem is megvan hozzá.
– Fúrja már valaki kívülről vagy a szövetségen belülről?
– Persze, hogyne fúrnának. Mindig lesznek olyanok, akik nem értenek egyet az elnök személyével. A fúrás-faragásnak se vége, se hossza.
– Az elnökségen belül kell keresni az illetőket?
– Nem, inkább a szakemberek, az edzők között. Egyikükkel-másikukkal beszéltem is, de neveket nincs értelme mondani.
Vannak megkeseredett idős emberek, akik nem fogják fel, hogy megújulásra van szükség. De ha még ezt el is fogadják, más újítót nem fogadnak el, mint saját magukat, mert magukat tartják a legokosabbnak.
Általános a probléma, és súlyos. Én soha nem hittem magamról, hogy én vagyok a világ legjobb bokszolója, viszont próbáltam fejlődni.
– Hallhatunk pár pontot az elnöki tervezetből?
– Vannak már dolgok a fejemben, de a részletes program kidolgozásához a segítséget a szakmától várom el. Közösen szeretnék dolgozni, nem egyedül kitalálni, hogy mi a legjobb a magyar boksznak.
– Jelenleg OKJ-s végzettséggel is lehet valaki ökölvívó edző Magyarországon. Jó ez a sportágnak? Korábban a Kokóból olimpiai bajnokot faragó Szántó Öcsi bácsi is erősen kritizálta a hazai edzők felkészültségét.
– Most volt újra felvételi a Testnevelési Egyetem edzőképzésére, ahová több kollégánk is bekerült, aminek nagyon örülünk. Erre szükség van, ugyanis az nem elég, hogy valaki az iskolapadban egyszer megtanul valamit. Abból hosszú távon nem tud megélni. Öcsi bácsi se attól volt nagy edző, mert sokat tanult az egyetemen, hanem azért, mert mindennek utánanézett, sok más szakemberrel beszélgetett, begyűjtötte az új információkat. Sokat tanultam tőle, az egyik legjobb szakembernek tartom itthon.
– Az amatőr és profi tagozat kapcsán Rácz Félix régóta üti a vasat, hogy a profik is kapjanak szavazati jogot a közgyűlésben, és nekik is jusson a bevételből, ha már ők is fizetnek be a kasszába. Franciaországban, Olaszországban a szövetségnek ugyanúgy teljes jogú tagjai, mint az amatőrök, máshol nem. Mi a véleménye erről?
– Ezen még nem gondolkoztam sokat. Valóban egyes helyeken együtt, máshol külön van a két szakág. Nálunk nagyon komoly az ellentét a két fél között, de én komolyan szeretném összebékíteni őket. Meg kell fontolni, hogy lehet-e együttműködést kialakítani. Ez egy hosszú folyamat. Ha nem sikerül, akkor marad a külön út.
