„Jó reggelt mindenkinek! Szeretnénk mindenkit megkérni, hogy akinek nehezére esik, az is uralkodjon magán. Ne személyeskedjen, ne káromkodjon, ne pocskondiázzon. Nem méltó a mai naphoz, és nem méltó a csoporthoz.” Ezzel az üzenettel indult a nap a földkerülő veterán vitorlázó Fa Nándor rajongói Facebook-oldalán, ami jelzi, micsoda felhevült várakozás kísérte itthon is a pályafutása utolsó óceáni vitorlásversenyén szereplő, 63 esztendős Fa Nándort, aki kevesebb mint 94 nap alatt ért körbe a 8. Vendée Globe földkerülő szóló vitorlásversenyen – kikötés és külső segítség nélkül –, ahogy a szakma egy képzavarral illeti: „a vitorlázás Mount Everestjén”.
Nos, a 14 ezres, óceánparti francia településről, Les Sables d’Olonne-ból (helyes kiejtés: lé szábl dolon) magyar idő szerint délelőtt tíz óra tájban elindultak Fa elé a kísérőhajók, hogy látványos asszisztenciát adjanak a Spirit of Hungary délre várt bevonulásának. Az itthoni rajongók, ahogy a Föld számtalan pontján, EZEN a folyamatosan frissülő felületen követték az utolsó mérföldeket (is), nem kevesen vannak olyanok, akik napi teendőik mellett többször ráfrissítettek gépükön erre a különleges térképre, amelyen a mezőny valamennyi hajója követhető.
A kikötőbástyára a hajós szűkebb pátriájának lakói egy hatalmas, Székesfehérvár feliratú nemzeti zászlót függesztettek ki. A versenyző mellé szegődő katamaránra szállt fel a csopaki Kereked Vitorlás Klub több tagja, akiknek az óceáni újrakezdést Fa Nándor köszönheti. Rajtuk kívül hazánk franciaországi nagykövete is a fogadók közé vegyült. Egy külön motorcsónakon két francia úriember társaságában természetesen Fa Nándor felesége, Melczer Irén és lányai, Anna és Lili is a nyílt vízen kísérte a partig a vitorlázó családfőt.
Amit sejthetünk, de Nándor hajónaplójából tudunk is, hogy Fa végtelenül elcsigázott és kialvatlan, valamint napok óta nem volt száraz, tiszta ruhája, többször megírta, hogy egy hosszú, forró zuhanyra semminél sem vágyik jobban.
„Merci beaucoup!” [köszönöm szépen – a szerk.] – kiabálta aztán Fa Nándor a befutó hajó fedélzetéről az őt a partról üdvözlő több ezer magyar és francia rajongónak.
Magyar idő szerint fél egykor felcsendültek az erkeli Himnusz hangjai, majd a hitvesi csók és a négyfázisú pezsgőlocsolás következett: egy a hajónak, egy a tengernek, egy a hajósnak és egy a tömegnek – a sajtónak is jutott a fröcskölésekből.
Kisvártatva már a nemzetközi médiának nyilatkozott a versenyző: sokszor nagyon fázott a futamon, de minden körülmények közt vigyázott arra, hogy ne ragadják el az érzelmek és ne befolyásolják túlzottan a hátráltató körülmények. Éveket dolgozott azért, hogy itt lehessen, de most mentálisan, fizikálisan és mindenféle értelemben rettenetesen kimerült. Beszámolt róla, hogy kedden számításai szerint megdöntötte a hajó sebességrekordját, 28-nál is több csomóval haladt óránként. Rengeteget jelent neki, hogy vele vannak a barátai.
Aztán magyarul folytatta: „Nagyon boldog vagyok, hogy itt vagyok, nehéz 91-92 napon vagyok túl, vigyáztam, hogy ne éljek közben érzelmi életet, nem gondolkodtam érzelmileg, nem szabadott fáznom. Iszonyú kemény meneten vagyok túl, felszántottam az Vizcayai-öblöt a végén, kockázatos volt, hogy megmarad-e a vitorla és az árbóc. A helyezésem messze túlszárnyalja minden elképzelésemet, 10–15. lett volna a reális, és végtelenül büszke vagyok, hogy egyszer sem kellett árbócra másznom. És ezt az árbócot én csináltam! Szeretem!”
Károlyi György párizsi magyar nagykövet már a szárazföldön köszöntötte francia és magyar nyelvű beszédében a vitorlázólegendát, nem győzve hangsúlyozni, hogy mennyire büszke arra, hogy ebből az alkalomból Les Sables d'Olonne-ba utazhatott.
– Nekünk sajnos nincs tengerünk, „csak” fantasztikus hajósaink – emelte ki rövid, kétnyelvű köszöntőjében a diplomata.
A kikötőben összesereglett rajongóknak Fa Nándor elmondta, hogy noha a hajója, a kultúrája, a nemzetisége, a nyelve és a lakhelye magyar, „vitorlázó hazája” mindig is Les Sables d'Olonne lesz.
– Szeretem a vitorlázást, de ezen a versenyen ezt el kellett felejtenem. Tennem kellett a dolgomat, mint egy gép, megfeledkezve hidegről, melegről, belefeledkezve a munkámba, ami éjjel és nappal kísér. Ha nem így teszel, meghalsz – mondta el még angol nyelvű köszöntőjében. Az érzelmes percek végén színpadra szólította családját és a Spirit of Hungary csapat jelen lévő tagjait.
Már kedden nagy dolgok történtek a befutást felvezetve: a Spirit of Hungary fedélzetéről egy csodálatos szivárvány képe látszott a célzóna irányában. És hogy miként tekintett a célba érés elé Fa még jóval az indulás előtt? „Annak idején vitorláztam 128 napot az ötödik helyért, könnyen lehet, hogy most 90 nappal hetedik leszek, ezt mégis jelentős előrelépésnek gondolom” – utalt arra, hogy az 1992–93-as versenyen micsoda teljesítménynek számított az ennél jelentősen lassabb tempó is. Azon a versenyen, amelyen ezt a pokoli viadalt elsőként teljesítette nem franciaként. Mostani rekordja pedig: soha 63 éves ember még nem ért körbe a Vendée Globe-on. Nem kívánjuk, hogy a tizennegyedik helyen, az Atlanti-óceán közepén hánykolódó, 66 esztendős, amerikai Rich Wilsonnal valami baj történjen, de azért erre a pillanatra méltán lehetünk büszkék.
No és persze arra, hogy a legújabb Fa-projekt – hogy miért nem az utolsó, arról kicsit később –, amely 2012-ben csírázott ki egy csopaki beszélgetésből Fa Nándor és a Zoltek amerikai karbongyártó nyugdíjas magyar exvezetője, Kiss Péter Attila között – velejéig magyar: a hajó Fa agyából pattant ki, és megfelel a Vendée szabványainak (IMOCA 60), a finanszírozása, a gyártása és még az anyaga is magyar (karbonszálas), és a Zoltek biztosította az előteremtését. Ráadásul anyagában és technológiájában a legkorszerűbb, nem „vagyunk” ebben lemaradva. Fa hátrányát a legjobbakhoz képest sem ez okozta, hanem két másik dolog: amikor 1998-ban a családot választotta versenyzői léte felfüggesztésével, másfél évtizednyi óceáni vitorlázós tapasztalatból esett ki, és az sem jött jókor, hogy 2013-ban megváltoztatták a hajószabványokat, ezáltal pedig megnyílt az út a foilos hajók előtt, amelyeknél a dőlő járműveket oldalt bajuszok stabilizálhatják és emelhetik ki a habokból. Ez kikacsintást jelent már a többtestű hajók technológiája felé, amivel kapcsolatban már meg is van az új ötlete Fa Nándornak, de ezt majd csak itthon tárja a nyilvánosság elé. Hajózni maga már nem fog, ha épít, azt valaki másnak építi majd. Hajónaplójában erről így vall: „Gondolkodom egy hajóról, ami versenyképes tudna lenni a mostani szárnyas generációval. A hajó formája, belső szerkezete és a munkatere a fő kérdés. A hajó napokat, heteket rohan 20 csomó feletti átlagsebességgel, és ennek megfelelően kell a munka- és az életteret kialakítani. Nagy kedvem lenne megvalósítani, de már nem magamnak. A most legjobbaknak is második, harmadik köre, mire összeáll a teljesítmény eredménnyé, pedig ebben nőnek fel, van kiktől tanulniuk, és végigjárják az ábécét.”
A 8. Vendée Globe-ot 29 hajó kezdte meg novemberben, mára 11 egység, hajós és vitorlása feladta már a küzdelmet. Fa harmadszor indult a Vendée Globe-on, és másodszor ment rajta végig, körülbelül 50 130 kilométernyi tengeri mérföldet tett meg, 1993 után huszonnégy évvel újra – akkor 128 nap alatt sikerült –, az 1996-ban rajtolt versenyről háromszor kellett visszafordulnia, végül feladta.
A mostani versenyt a francia Armel Le Cléac’h rekordidővel, 74 nap 3 óra 35 perc 46 másodperccel nyerte meg.
Korábban számos alkalommal foglalkoztunk a vitorlázóval, még a verseny derekán pedig St. Jupat-os hajóstársát, Gál Józsefet is megkérdeztük Fáról. Gál az akkor a tizenötödik helyért csatázó Fa Nándorról lapunknak azt mondta, a legjobb tíz közé várható, és részletesebben is beszélt a Vendée Globe, valamint az óceáni vitorlázás veszélyeiről.
Fa Nándorral egész estés interjút készített a Hír TV-n Veiszer Alinda az indulás előtt:
